Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ folyamata dialektikusán megy végbe (tétel—ellentétel—kiegyenlítődés), amelynek folyamán a szellem önmagára ismerése az emberben, az emberi gondolkozásban, a filozófiában éri el teljességét. A hégeli filozófiában az anyagnak (a szellem megjelenési formája) másodrendű értéke van. Eszköz. Nincs önálló lényege. Mindennek a lényege a szellem, az idea. Marx Marx Károly 1818-ban született zsidó szülőktől, akik protestáns hitre tértek át. A fiatal Marx Berlinben tanult. Megismerte a hégeli filozófiát, melynek kezdetben követője is lett. Később azonben éles ellentétbe került vele. Marx igy ír erről az ellentétről: Hegel számára a gondolkodás (az idea) folyamata az, ami a valóságot létrehozza, és a valóság az ideának csak külső megjelenési formája. Számomra viszont, ezzel ellentétben az idea (ideális valóság) nem más, mint az emberi agyban átalakított, átformált anyag (anyagi valóság). Engels, Marx tanítványa ezt írja: “A világ nem a szellem produktuma (alkotása), liánéin a szellem maga is az anyag legmagasabb rendű produktuma (alkotása, terméke).” Amint látjuk, a szellem és anyag problémája van újra előtérben, mint az jelentkezett már a filozofálás kezdetén is, a görög filozófiában. A harc e kettő körül szinte végigkíséri a filozófia történetét. Marx filozófiáját röviden így fogalmazhatjuk meg: a világ forrása és lényege az anyag. Tehát a világ és a történelem magyarázó elvét az anyagban kell keresni. Hégelre és Marxra is helytálló a mondás, hogy “semmi sem új a nap alatt”. Ami mégis újnak nevezhető Marxnál az az, ahogy Marx megfogalmazza és alkalmazza filozófiáját az emberi társadalomra és forradalmosítja azt. A következőkben a marxi filozófia következményeibe próbálunk belenézni. MIAMIBA UTAZÓK FIGYELMÉBE A floridai Miamiba “téli nyaralásra” utazó atyánkfiáit szíves szeretettel hívja és várja ottani egyházunk. A vasárnapi istentisztelet 11 órakor kezdődik, utána ebédet, majd este vacsorát szolgálnak fel a Kossuth Teremben. Zene és tánc. Ugyanott minden csütörtökön társasösszejövetel van 12 órától. Cím: 2230 N.W. 14th Street, telefon: 634- 8151. Lelkipásztor: Szőke István. 20 ÉVES A MIAMI-I EGYHÁZ Hálaadás Napján ünnepelte Miami-i gyülekezetünk alapításának huszadik évfordulóját. Délelőtt ünnepi istentisztelet volt, amelyen Nagy Lajos volt püspök hirdette az igét. Istentisztelet után a népes gyülekezet a Kossuth Terembe vonult, ahol a nagyszámú vendégsereget Dr. Polgár Jenő, a Kossuth Polgári Kör elnöke köszöntötte bankett előtt. A jubiláló gyülekezet vezetőinek és híveinek a közegyház üdvözletét Dr. Harsányi András, a keleti egyházmegye esperese tolmácsolta. Felszólalása során felolvasta Ábrahám Dezső püspök köszöntő levelét is, mely rámutatott azokra a küzdelmes időkre, amelyeken a gyülekezet két évtized alatt átment, valamint a gyülekezet áldozatkészségére és hithűségére, melyek a jövő zálogai. Megható volt hallgatni a régi hűséges munkások felszólalásait, melyek során az alapító lelkipásztor özvegyé, Péter Antalné, azután Gyulay Károly gondnok, Balogh Anna nőegyleti elnöknő és James Melcher, a Kossuth Polgári Kör első elnöke idézték a múltat, annak örömeit és megpróbáltatásait, csalódásait és győzelmeit. Templomi gyülekezet Miamiban Kozma János főgondnok “A múlt értékelése” címmel tekintett végig a gyülekezet életének húsz esztendején. “Néhai Péter Antal alapító lelkészünk és felesége hittek, bíztak és győztek. Saját otthonukban megkezdték a munkát s a hűségesek és kitartók támogatásával elkezdték a Kossuth Terem építését. Megépült az amerikai magyarok egyik legszebb társadalmi terme. Utána a templomépités kezdődött el és megépült az is.” Rámutatott Kozma János arra, hogy ha húsz év alatt nem kellett volna annyi erőt a támadások elhárítására fordítani, még többre haladhattak volna. Külön köszönetét mondott Nagy Lajos volt püspöknek, aki a gyülekezet válságos idejében “megértéssel, baráti szívének meleg szeretetével” állt mellettük. “Az egyház sikeres munkáját nem lehet csak dollárokban kifejezni,” mondotta beszéde során Kozma főgondnok, “az egyház munkája több, mint vagyonszerzés. Aki körülnéz és látja, hogy épületekkel gyarapodtunk, templomunkat szebbé tettük, Kossuth Termünket kitataroztuk, téved, ha azt hiszi, hogy jó munkát végeztünk. Az egyház munkáját csak lelkiekben lehet kifejezni és erre nincs földi mértékegység. Ha tagjaink száma növekszik, ha templomunk látogatott, akkor jó munkát végeztünk. Ha tagjaink gyakorolják és mindennapi életükbe átültetik az Isten és embertársaik iránt való szeretetet és boldoggá teszik ezt a közösséget, akkor jó munkát végzünk. Tartsuk ébren és újítsuk fel az egyházalapítók eszméit, szellemét, lelkületét. Bizonyítsuk be, hogy van jövője a magyar egyháznak, hogy templomunk és Kossuth Termünk még sokáig állni fog, hirdetve a magyar munkát, hitet és bátorságot.” Az ünnepségen szívesen látott vendégek voltak a gyülekezetbői évekkel ezelőtt kivált és azóta önálló gyülekezetei alakított hívek csoportja, gondnokukkal élükön. Az igen élvezetes művészi számokkal tarkított műsor végén Szőke István, a gyülekezet jelenlegi lelkipásztora mondott zárószót és áldást.
