Magyar Egyház, 1969 (48. évfolyam, 1-12. szám)

1969-02-01 / 2. szám

MAGYAR EGYHÁZ

7

I. angyal:

Jó asszonyok, ne sírjatok,

Nincs itt az Ür, feltámadott.

Üres a sir, ne féljetek,

Péteréknek hírt vigyetek.

I. asszony:

Ó de csodálatos hír,

Szemem nevet, már nem sír.

II. asszony:

Ó de csodálatos hír Futok, ahogy lábam bír.

III. asszony:

Angyal mondta, már tudom,

Előttünk megy az utón.

(Az asszonyok sietve kimennek, János és Péter tanítványok bejönnek).

János tanítvány:

Jajj de nagyon szaladtam,

Még Pétert is elhagytam.

Magdaléna azt mondta,

Hogy Jézus nincs a sírba.

II. angyal:

Nézd meg, János, üres a hely,

Nincs benne más, csak két lepel.

János tanítvány:

Jajj én bemenni félek,

Nincs bennem erős lélek,

Jézus nélkül gyenge vagyok, ő volt, aki erőt adott.

Péter tanítvány:

Majd én meggyőződöm róla,

Szeretném, ha igaz volna,

Mert én ötét megtagadtam S bocsánatot még nem kaptam.

(Bebújik a sírüregbe. Kis idő múlva kijön örvendezve.)

Jézus győzött a halálon!

A sírban már nem találom,

(Más tanítványok is jönnek sietve a színpadra)

I. tanítvány:

Igaz-e a jó hír, János?

Azt beszéli a félváros,

Hogy üres a szikla-sír,

Hitetlen az, aki sir.

II. tanítvány:

Tamás kettős a nevem,

Én még hinni nem merem,

Csak ha látom s megfogom Feltámadott Jézusom.

III. tanítvány:

Nem nyugodt a főpap álma,

Sok a Jézus tanítványa,

Örvendeznek, énekelnek,

Nyoma sincs a félelemnek.

(Az asszonyok is visszajönnek s az egész csoport örvendezve énekli)

Krisztus feltámadott, kit halál elragadott, örvendezzünk vigadjunk, Krisztus lett a vigaszunk, Alleluja!

Ha ö fel nem támad, nincs többé bünbocsánat.

De él, ezért szent nevét, zengjük ö dicséretét. Alleluja.

Alleluja! Alleluja! Alleluja! örvendezzünk, vigadjunk,

Krisztus lett a vigaszunk. Alleluja.* **

* 331. ének 1. vers

** 185. ének a Magyarországi énekeskönyből Előadták a windsori gyülekezet gyermekei.

Együtt mind:

Még a haláltól sem félünk,

Mert mi akkor hazatérünk,

Fényes égben, Isten mellett Jézus készít boldog helyet.

Míg itt élünk, bármi baj ér Jézus szava bíztat: ne félj.

Nálam van a vígasztalás Az erő és szabadulás.

Jézus szava:

(Egy hang a színen kivül)

Imé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.

A MÁSODIK HELVÉT HITVALLÁS

XX. RÉSZ

kérdésekben és feleletekben

A szent keresztségről

1. Ki keresztelt először?

Keresztelő János, aki Krisztust is megkeresztelte a Jordán vizében.

2. Kik végezték a keresztelést Keresztelő János után?

Krisztus apostolai, akiknek az Úr határozottan megparancsolta, hogy az evangéliumot hirdessék és kereszteljenek az Atyának és a Fiúnak és a Szent Léleknek nevébe.

3. Mik a keresztségnek a lelki áldásai?

Péter apostol magyarázta ezt meg, amikor így bíztatta a zsidókat: “Keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztus nevébe, a bűnöknek bocsánatára és veszitek a Szent Léleknek ajándékát” (Ap. Cél. 2:38).

4. Mit jelent a Krisztus nevébe való megkeresztelés? Azt jelenti, hogy Isten befogad bennünket ama gyermekei közösségébe, akiket Krisztus vére megtisztított bűneiktől és a Szent Lélek lelkileg újjáteremtett és különféle ajándékaival bőven megáldott.

5. Miért elegendő csak egyszer megkeresztelkedni? Azért, mert nem lehet kétszer, vagy többször beavatni valakit Isten gyermekei közé. Azok, akiket Krisztus vére megtisztított bűneikből és a Szent Lélek újjászült, örökre bennmaradnak Isten gyermekeinek közösségében és Isten Fiával, Krisztussal együtt örökösei a mennyei örökéletnek.

6. Milyen értelemben jelképezi a keresztsés vize a bűneinktől való megmosatást és a Szent Lélektöl való lelki újjászületésünket?

Abban az értelemben, hogy amiképpen a víz a szennyes és elalélt testet megtisztítja és felüdíti, láthatatlanul lelki módon Krisztus vére a lélek szennyét, a bűnöket elmossa és a Szent Lélek új lelkiéletet hoz létre az emberben.