Magyar Egyház, 1968 (47. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

6 MAGYAR EGYHÁZ is titkos marad és nem jut el az illetékesekhez, akik­nek szánva lett volna. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a levél kikerült Nyugatra és a sajtóban nap­világot látott. Lehet, hogy még mindig ez az egyetlen mód arra, hogy egy olyan őszintén szovjetbarát egy­házi vezetőnek, mint Hromádka professzornak is megrendülést kifejező levele eljusson azokhoz a szovjet barátaihoz, akiket említ levelében. így aztán a külföldön tartózkodó szovjet írók, tudósok, kül­döttségek tagjai elolvashatták Hromádka professzor levelét és bizonyára az orosznyelvű rádiók is sugá­rozták a Szovjetunió felé. A keserűen csalódott, pesszimista ember legyint ugyan erre: eső után kö­pönyeg! De akik látták, tapasztalták azoknak a szov­jet polgároknak a nagy megdöbbenését, keserűségét, akik az invázió idején Nyugaton tartózkodtak, akik hallották, vagy csak olvasták, hogy a nagy szovjet hegedűművész Londonban hangversenyezve, a kö­zönség kérésére a leigázott Csehszlovákia emlékére a nagy cseh zeneszerzőnek, Dvorzsáknak a concerto­­ját úgy játszotta, hogy közben végig bulit a könnye és befejezve darabját sírt, mint egy gyermek, azok azt is tudják, hogy az emberi szabadságvágy hatal­masabb a zsarnokságnál. Ideig-óráig győzhet az ön­kény, de a lelkekben, a Szovjetunióban is már ott él a tűz, amely egyre nőve egyszer le fogja söpörni a szovjet zsarnokságot a történelem színpadáról. Állásfoglalás a vasfüggöny mögött Az nem kétséges, hogy a kommunizmusban élő egyházak hívei hogy éreznek és gondolkodnak Cseh­szlovákia katonai lerohanásának kérdésében. Az azonban kérdéses, hogy az egyház vezetői milyen álláspontot foglalnak el. Csodálatosképpen a leg­­sztalinistább vezető, Walter Ulbricht országában a leg­bátrabbak Luther Márton méltó örökösei. Csehszlo­vákia katonai megszállása után a Német Evangélikus Egyház több kelet-németországi gyülekezete, egyház­megyéje, egyházkerülete és konvenciója levelet kül­dött Ulbricht államelnöknek, melyben elítélték Kelet-Németország részvételét az invázióban és a kelet-német csapatok azonnali visszavonását követel­ték. Az Evangélikus Egyház Berlin-Brandenburg-i egyházkerületének kelet-németországi vezetői ugy­anakkor, szeptember elején, pásztorlevelet küldtek ki a gyülekezetekhez, amelyben többek között leszö­gezik: “Veletek együtt szenvedünk, amikor ismét ka­tonai eszközökkel akarnak megoldani politikai kér­déseket!” Az egyházkerület Kelet-Berlin-i püspöki hivatalának főszuperintendense, Schönherr, elren­delte, hogy a pásztorlevelet minden szószéken fel kell olvasni. Ekkor Seigevasser, az egyházi ügyek állam­titkára magához rendelte Schönherrt, felszólította, hogy vonja vissza a rendeletét, különben “vészes kö­vetkezményei” lesznek ennek a lépésnek. Erre a Kelet-Berlin-i egyházi vezetőség összeült és azt a határozatot hozta, hogy a pásztorlevél felolvasására kiadott rendeletét nem vonja vissza. Szeptember 8-án és 15-én a kelet-német evangélikus templomokban a pásztorlevelet felolvasták. Sőt, amikor a Csehszlo­vákia Egyházak Ökumenikus Tanácsának nyilatko­zata megjelent, annak szövegét azonnal lefordították németre, kiküldték a gyülekezeteknek és azt is felol­vasták. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szeptem­ber 19-én jelentette Berlinből, hogy egyelőre még senki ellen sem indult eljárás. Hogy is mondja a Szentírás? “Az igazság bátrak­ká tesz titeket!” Ezzel szemben a magyarországi egyházak lapjai mind helyeselték az inváziót. A Magyar Nemzet szep­tember 27-én jelentette, hogy “a közelmúltban tar­totta közgyűlését a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsa, amelyben helyet foglalnak a re­formátus, evangélikus, baptista, methodista, orthodox és a Szabad Egyházak Tanácsa tagegyházainak kép­viselői. A megbeszélések középpontjában a legutóbbi csehszlovákiai események és velük kapcsolatos külön­böző egyházi állásfoglalások állottak. A közgyűlés tagjai széleskörű vitát folytattak az események meg­ítéléséről és élénk eszmecsere után nyilatkozatot fo­gadtak el: a nyilatkozat kifejezi együttérzését a cseh­szlovákiai keresztyénekkel és azt a reménységét is hangoztatja, hogy hamarosan előrehalad a szocialista társadalmi rend megszilárdulása Csehszlovákiában és azok az erők jutnak előtérbe, amelyek a jövőbe mutatnak.” Vájjon a magyarországi egyházak vannak a leg­kiszolgáltatottabb állapotban, hogy arra kényszerül­jenek, hogy helyeseljék azt a megszállást, amit az egész világ elítél? Mohácsy Endre: SZÉP HALÁL Meghalt s úgy, hogy nem vette észre szinte senki sem. Míg élt, sokat imádkozott. Ezt meg éppen senki emberfia nem vette észre. Persze: nem azért vonult félre szíve “belső szo­bájába”, szíve szoláltatására, mintha menekedni akart volna az emberek elől, vagy nem szerette volna az embereket. Nem. De azért, mert ilyen volt a szíve. Istenhez-szólását, legféltettebb lélek-kincsét: a legmélyebbre rejtette el. Sokat járt a temetőbe. De nem szomorkodni járt oda. Sokat járt a katolikus templom csillogó csöndjé­be. Egészen prózai oka volt erre. Súlyos aszthmája

Next

/
Oldalképek
Tartalom