Magyar Egyház, 1967 (46. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 a völgy, ahol minden szemetet összegyűjtöttek, és annak büze-szennye töltötte meg az egész környéket. S ahogy Sión jelképezi a tisztaságot, és az Isten előtt való igazságot és szentséget, úgy gyehenna a pokolnak olthatatlan tüzével égő rettenetes tisztátalanságnak a képe. És e kettő között ott ragyog fel a Golgotha, ahol Krisztus szenvedett és meghalt. A golgothai keresztben tehát, mintha Isten ítélete állna elénk ezen a világon. Jelent ez áldást egyeseknek, de átkot másoknak, lehet ez megtartatás és ugyanakkor elvettetés is, attól függően, hogy miként közelitesz hozzá. A golgothai kereszt bűneink bocsánatát és az örökéletet jelenti azok számára, akik Istenben és az Ő szent Fiában, az Ur Jézus Krisztusban bíznak, de megbotránkozásnak köve és örök Ítéletnek kezdete azok számára, akik elfordulnak tőle, és megtagadják a világ Megváltóját. Krisztus nagypénteki Golgothán való keresztrefeszitésén és halálán túl ott ragyog a húsvéti feltámadás dicsőséges hajnala. A keresztyénségnek akkor, az első kezdeti korszakban is, éppenugy mint a múlt minden küzdelmes századaiban és ma is ez a feltámadás volt a központi tanítása: Krisztus feltámadott és él! A halál felett diadalt aratott Isten Fia feltámadása mindennél erősebb bizonyossággal töltötte meg a tanítványok szivét: a kételkedők bizonyosakká lettek, a félénkek bátrakká és harcosokká, akik minden áldozatra készen hajlandók lettek követni a feltámadott Krisztust. Mert látták az Urat, az Ő Mesterüket feltámadása után, amint megjelent közülük egyeseknek, azután együttesen mindnyájuknak, amikor együtt voltak, hallották hangját és együtt ültek le az asztal mellé, amikor is felismerték Őt a kenyérnek megtöréséről. Kételkedők mindig voltak, akkor is, amikor az első apostolok még éltek, s éppen ezeknek szól Pál, amikor igy ir: “Ha pedig Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is!” A nagyheti, nagypénteki sötét gyász, a golgothai kereszt után csak a húsvéti hajnal dicsőséges ragyogása, a feltámadott Krisztus hatalma adott erőt a tanitványoknak, hogy a keresztyénség világhódító útjára elinduljanak. Szükségünk van arra, hogy a legnagyobb gyász és csapás idején is teljes bizodalommal legyünk a mi Menynyei Édesatyánk iránt, akkor is, amikor sötét felhők takarják az eget, tudjuk azt, hogy azok mögött az Ur kegyelmének áldott napja ott ragyog, s amikor eltévedtünk és az élet útvesztőjébe kerültünk, feltekintsünk a mi Urunkra, aki azt mondotta: “én vagyok az ut, az igazság és az élet;” mert ha valaki Őbenne bízik, ha meghal is él az. Hivatalos közlemény Az Amerikai Magyar Református Egyház Püspöki Tanácsa 1967 február hó 6.-án gyűlést tartott New Yorkban. A gyűlés főbb és egész közösségünket érintő határozatairól az alábbiakban tájékoztatom egyházkerületünk gyülekezeteit és érdeklődő tagjait: 1. Püspöki Tanács megtárgyalta a Magyarországi Református Egyház zsinati elnökének levelét, amellyel egyházunk képviselőit a Második Helvét Hitvallás elfogadásának 400 éves jubileumával kapcsolatban 1967 május 19.-én Debrecenben tartandó egyházi ünnepségekre meghívta, a meghívást elvben elfogadta és Isten iránt hálás szívvel készül arra, hogy a magyarországi reformátusság körében köszönje meg Istennek a Második Helvét Hitvalláson keresztül nyert lelki áldásokat. 2. A küldöttség tagjaiul egyhangú határozattal a következőket választotta meg a Püspöki Tanács: Nagy Lajos püspök, Kiss Sándor egyházkerületi fögondnok és Csordás Gábor egyházkerületi lelkészi főjegyző. Póttag: Trombitás Dezső lelkipásztor. — Ugyancsak egyhangú határozattal kimondta a Püspöki Tanács, hogy amennyiben a küldötség bármelyik tagja nem kapná meg a beutazási engedélyt Magyarországra, abban az esetben az Amerikai Magyar Református Egyház küldöttségének egyetlen tagja sem vesz részt a május 19.-Í debreceni ünnepségeken. 3. Püspöki Tanács megerősítette a Magyarországi Református Egyház helyzetével kacsolatban 1963 nyarán és 1966 októberében hozott és a Magyar Egyház-ban közölt előző állásfoglalásait és úgy határozott, hogy a 400 éves jubileummal kapcsolatban a Magyar Egyház áprilisi számában ünnepi deklarációt közöl amelynek megfogalmazására dr. Komjáthy Aladár püspöki titkárt kérte fel. 4. Püspöki Tanács elhatározta, hogy a következő egyházkerületi közgyűlést és azzal kapcsolatban az esedékessé vált alkotmányozó gyűlést 1968 február közepén tartja meg a keleti, vagy new yorki egyházmegye területén. Tekintetei arra, hogy a püspöki és főgondnoki tisztség hároméves időtartama jövő februárban lejár, mindkét tisztségre, valamint a presbitériumok által választandó tanácsbirói tisztségekre a szavazást még 1967 őszén kiírja az egyházkerület, hogy az uj tisztséghordozók az egyházkerületi közgyűlésen beiktathatok legyenek. 5. A nyomdai és postai drágulásokra való tekintettel Püspöki Tanács felkéri a kebelbeli gyülekezeteket, hogy kvótáikat önként emeljék fel. A kiadvány hiteléül: Csordás Gábor egyházkerületi főjegyző. New Yorkból Budapestre! ELSŐ CSOPORT Indulunk: Visszaékezünk: julius 12-én augusztus 2-án MÁSODIK CSOPORT Indulunk: Visszaérkezünk: augusztus 2-án augusztus 23-án-TÉRTI JEGY ÁRA MODERN JET-GÉPEN $426.oo-Olyanok is jöhetnek velünk, akik több időre és más országokban is akarnak látogatást tenni. Aki a hatóságok utazási törvényei szerint kinevezett, ellenőrzött és már megbízhatónak bizonyult utazási-szakértők védelme alatt, félelem nélkül akar utazni és panaszmentesen visszaérkezni jelentkezzék, mielőtt kvótánk betelik, Csipő Lajos és Arnold UTAZÁSI SZAKÉRTŐKNÉL: 303 MAPLE STREET PERTH AMBOY, N. J. Phone: (201) VA 6-3661 EGYHÁZMEGYEI KÖZGYŰLÉS Az Amerikai Magyar Református Egyház new yorki egyházmegyéje április 9.-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel tartja meg 1967. évi egyházmegyei közgyűlését a Cliffside, N. J.-i Független Magyar Református Egyház templomában Csordás Gábor esperes és Kiss István egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A hivatalos kiküldötteken kívül érdeklődőket és vendégeket is szívesen látnak mind a közgyűlésre, mind pedig az este 6 órakor kezdődő vacsorára.
