Magyar Egyház, 1965 (44. évfolyam, 2-12. szám)
1965-03-01 / 3. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ TÜKÖRKÉPEK A NEGYVEN ÉV REÁM ESŐ MUNKÁIBÓL KÖZLI: MARTON SÁNDOR NY. ESPERES-LELKÉSZ (Folytatás és befejező közlemény) Cliffside, N.J. 1929-1934 New York világváros, nagy forgalmú, lüktető életében végzett nehéz egyházi munkám mellett, szinte felüdülést jelentett New York akkori leány egy házának, Cliffsidenak a beszolgálása. A cliffsidei egyház megszervezését, a new yorki egyházéval szinte egy időben, Daróczy Sándor new yorki lelkész végezte. Részemre, 1929-ben, már csak a felépített templom felszentelési ünnepélyének a megrendezése jutott. Megemlítésre méltó, hogy a szentelési ünnepen az igét Dr. Kovács J. István budapesti theológiai tanár hirdette, aki ép akkor Dr. Ravasz László püspökkel együtt Amerikát látogatta. Számomra ez a gyülekezet a hirtelen odahagyni kényszerült donorai gyülekezetei kárpótolta. A new yorki világvárosi élet forgalmas zűrzavara közben itt találtam rá ismét a donorai kis városi élet nyugodalmára s az ott megizlelt épitő egyházi élet csendjére s biztató eredményére. Itt is, az Egyháztanács, a Női Kör s példát mutató nyomukban az ifjúság, sőt a gyermekek is, hivatásuk magaslatán állottak. Vasárnap délutánonként volt templomi szolgálat, ezt követőleg — szükség szerint — női, avagy egyháztanácsi gyűlések, hetenként ifjúsági összejövetel s szombatonként a gyermekek magyar iskolája. Személyes életemnek is ideköt egy kedves emléke. Itten találtam rá, Istenünk kegyelme folytán, amerikai utamban, házaséletem hűséges társára. Detroit, Mich. 1934-1936 1934 májusában, a New Yorkba menetelemhez hasonlóan, szintén anyák napján érkeztem Detroitba, mint a gyülekezet egyhangúlag meghívott lelkipásztora. Az itt bekövetkezett lelkészváltozásra az egyházi életnek úgy lelki, mint anyagi téren történt elhanyatlása adott okot. A nagy tapintattal eloszlatott kölcsönös bizalmatlanság helyébe lassan bár, de beállott az egymás megbecsülésének s megértésének az örvendetes ténye. Az egyháztagok, az egyházi szervek reáébredtek egymásra utaltságuknak és versenyezve tettek eleget kötelezettségeiknek. Az eltelt első fél év alatt már nyoma sem volt a ellentéteknek s év végére már az egyház anyagi kérdései is kedvezően oldódtak meg. így lett az elkövetkező 1935-ik év az egyház életében a haladás esztendejévé. Szép sikerrel, sok lelki örömmel folyt az egyházi munka, amelynek másik szép eredménye lett Detroit összmagyarságának egyházunk népével történt ismételt összeforrása. Windsor, Ont. 1934-1936 Windsorra a detroiti egyház leányegyházának beszolgálását végezve kerültem. Kicsi, kezdő, de igyekvő gyülekezet volt ez egyházközség. Nagy lelkesedéssel végezték s igyekeztek megoldani az alig megalakult egyház életének kezdeti nehézségeit. Mindjárt 1934-ben sikerült egy lakóházat megszerezni s azt istentiszteleti helyiséggé átalakítani. Ottlétem idején ez imaház felszentelése volt egyik jelentősebb eseménye az egyházi életnek. Ettől kezdve még eredményesebben folyt az egyházi munka; az Egyháztanács vezetésével a Nőegylet s az ifjak híven tettek eleget egyház iránti kötelezettségeiknek. Évek múlásával a magyar lutheránus egyháztól átvett szép templom s lelkészlakás lett egyházi életük életrevalóságának megmutatott eredménye. Youngstown, Ohio. 1936-1964 Youngstownban 1936 január 19.-én köszöntöttem be, mint megválasztott lelkésze a gyülekezetnek. Nagy kedvvel, még nagyobb lelkesedéssel fogtam itt hozzá az egyházi munka veeztéséhez. Nagy kedvvel, hiszen az eddigi beszolgált gyülekezeteim között ez volt a legnagyobb s mert itt várt reám az “egy” egyház pásztorolása s itt érhettem el a többi lelkésztársaim fizetéséhez hasonló fizetést. A nagy lelkesedésre s buzgalomra pedig tulon-tul nagy szükség volt az egyház nagyon nehéz anyagi körülményei folytán. A lelkészi szolgálatot Borshy Kerekes György esperes-lelkész után vettem át. Nyolc évi ittléte alatt, minden lehetőt elkövetett, hogy a kezdeti nehézségekkel küzdő egyházi életet egyenesbe hozza. De minden igyekezete meddőnek bizonyult az Amerikaszerte, akkor fájóan megtapasztalt depressziós nincstelenségek miatt. A félig megépített templommal s lelkészlakással biró egyházi vagyont 41 ezer dollár adósság terhelte. És segíteni nem volt reá mód! Álltak a gyárak, férfiak számára nem volt munkaalkalom s hiányzott még a betevő falat is a családok asztalairól. így a gyülekezet asszonyai tucat számra mentek el New Yorkba házi munkákat végezni, hogy keresetük által legalább lakóházaikat menthessék meg. Könnyebbülést a gyárak megindulásával az 1936-ik s az azt követő évek hoztak. De a növekvő adakozások mellett sem kerülhette el egyházunk az ellene folyamatba tett “Sheriff Sale”-t. Ami azonban nem várt kedvező fordulatot hozott egyházunk életébe. A bank vette át az egyházi vagyont s igy egyházunk megszabadult a vagyonra táblázott második kölcsöntől. Ezáltal az adósság lecsökkent 16 ezer dollárra; a banknál maradt 14 ezer s hátralékos adóban 1,600 dollár. E teherrel már, a mind kedvezőbbé vált anyagi viszonyok között, meg tudott birkózni az egyház, úgyhogy 1943-ban megtarthattuk az első adósságlevél elégetését. A gyülekezet ezekután elérkezettnek látta az időt a félig megépített templomhelyiség teljes kiépítésére. E célra már 1946-ban készen állt 18 ezer dollár. S főleg a második világháborúból hazatért 106 katonafiunk kívánságára hozzá is fogtunk az építkezéshez. 1948 virágvasárnapján, a környék egyházai s a város magyarságának nagy érdeklődése mellett, 16 palástos lelkészszel megtartottuk templom felszentelési ünnepünket. Az építési költség kitett 75 ezer dollárt, amihez a Református Egyesülettől kölcsönkértünk 20 ezret; mely összeg visszafizetése 8 év alatt megtörtént s igy 1956- ban megtarthattuk a második adósságlevél elégetési örömünnepet. Végül egyházi építkezésünk teljessé lett 1961-ben, amikor 55 ezer dollár költséggel felépítettünk egy modern, hétszobás vasárnapi iskolát. A 28 évi itteni szolgálatom alatt velünk volt Istenünk kegyelme! Megvalósult a gyülekezet álma — a teljessé lett any ászén tégy ház! Youngstownhoz még két személyes emlék köt, amiket nem hallgathatok el. Itt áldotta meg az Isten házaséletünket három gyermekkel s itten vonultam nyugalomba 1964. március 1.-én 73 éves korral, 50 évi s ebből Youngstownban eltöltött 28 évi lelkészi szolgálattal. Soli Deo Gloria! — Egyedül Istené a dicsőség!
