Magyar Egyház, 1959 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6-7. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ tokát tudomásul kell vennem, sőt azoknak alá kell vetnem magamat. Talán érdeklődésre számíthatna, hogy például Magyarországon, a második világháború után mint jelentkezett ez a helyzet az úgynevezett szabad egyházak és a protestáns egyházak államhoz való viszonnyában; ennek az elemzésére azonban itt nincs hely. Az óhazából kiszakadt, a hazai földtől elszakadt magyar reformátusok eklézsiájának kettős a feladata: egyfelől betölteni Isten szándékát “itt és most”, másfelől pedig megakadályozni amerikai magyarságunk széthullását. Az egyháznak e két feladata nem egymás mellett, hanem egyszerre való feladata. Az egymásmellettiség t.i. mindig szembeállítást is feltételez. Jézus Krisztus egyszerre volt Isten Fia és Ember Fia; a Szentháromság-Isten második személye azért lett testté, hogy az embert mennyei és földi problémái közepette eligazítsa, uj szivet teremtsen bennünk Isten és felebarátaink megértésére. Az, hogy nekem a földön kell Isten tulajdona lennem, azt jelenti, hogy keresztyénségemnek, azaz istenfiuságomnak át kell itatnia a világ szövetét. Az én világi viszonylataimban, és itt Amerikában, nem az a legjellemzőbb vonás, hogy apa, gyárimunkás, szőke vagy alacsony vagyok, hanem az, hogy Isten titokzatos akarata folytán magyarnak születtem. Ez nem a “vér és nép” mítosza, hanem predestináció. Épugy predestináció mint az, hogy valaki Isten szabad végzése folytán ki van választva. S ha az egyház helyesen hasogatja az igét, akkor nem keveredik össze a hit és hazafiság dolga, nem játszatik ki magyar mivoltom keresztyénségem ellen. Ott, ahol igét hirdetnek s nem kokárdás honfibúkkal igéznek, nem probléma, hogy Isten engem Amerikában is meg akar tartani a fajtám számára. Második generációs amerikai vagyok, s hogy egy jellem kialakulásánál milyen döntő befolyása van a gyermekkori éveknek, közismert. S ahogy nem feledhettem Magyarországon életem első hét esztendejét, ugyanúgy, sőt sokkalta inkább nem felejthetem el azt az egyházat, amelynek zsoltárait énekeltem s a földet, amelyből atyáim vétettek. Az az egyház levette vállamról a palástot és az a föld sokszor már-már magához ölelte leroskadt, halálosan megfáradt testemet, — és mégis, büszkén vallom, hogy magyar református vagyok. Isten, annyi évi hallgatás után, újra szolgálatba állított és nagy tisztességnek veszem, hogy éppen az Amerikai Magyar Református Egyház kebelében folytathatom pásztori küldetésemet: megakadályozni a világ széthullását. Trombitás Dezső----------o---------KERESIK Bartók Mária Irén kisasszonyt, aki 1948-ban Regina, Saskatchewanban volt gépirónő. Aki hollétéről tud küldjön értesítést a Magyar Egyház szerkesztőségéhez vagy a püspöki hivatal cimére: 180 Home Ave., Trenton, N. J.----------o---------Az “írott Istentisztelet”-et ebből a számunkból anyagtorlódás miatt voltunk kénytelenek kihagyni. LELKÉSZBEIKTATÁS MIAMIBAN Ünnepre virradt Miami magyarsága junius 28.-án: ezen a napon iktatta be hivatalába keleti egyházmegyénk esperese ottani gyülekezetünk uj lelkipásztorát, Nagy Pál János volt detroiti lelkészt. Valósággal perzselt az áldott floridai nap! A kékeszölden hullámzó tenger enyhet Ígérő csábításának alig tudott ellentállni az ember. Mégis zsúfolásig megtelt a templom vasárnap délután és hatalmasan szárnyalt az alkalmi ének: “Óh Isten! Aki pásztorokat Hiveid nyájába Magad rendeltél tanítókat A Te egyházadba; Aldassék, Uram, szent Felséged, Hogy idvességünkről így gondoskodott bölcsességed Örök életünkről.” Az igehirdetést Csordás Gábor esperes végezte, az előimát Péter Antal alapitó lelkész, az utóimát az uj lelkipásztor mondta. Az istentiszteleti szolgálatok végzésében rajtuk kívül résztvettek Rev. J. Bender Miller, a városi Council of Churches elnöke, Rev. Donald M. Mackay, a helyi lelkészegyesület képviselője, és Dr. Biró László Coral Gables-i lelkész. A gyülekezet élénk figyelmétől és imádságaitól kisérve tette le az uj lelkipásztor az amerikai magyar református lelkipásztorok esküjét. Eskütétel végeztével az egyházmegye esperese egy Bibliát adott át a beiktatott lelkipásztornak, köszöntötte őt az egyházmegye és az Amerikai Magyar Református Egyház egész közössége nevében, majd átnyújtotta neki hivatala jelvényeit: a gyülekezet pecsétjét és az Amerikai Magyar Református Egyház angol- és magyarnyelvű törvénykönyvét. A hivatalos üdvözlések egyrésze az istentisztelet végeztével a templomban történt meg. Az egyháztanács nevében Tóth Gyula főgondnok betegsége miatt Balogh István gondnok, a Nőegylet nevében Tóth Lajosné elnök távollétében Kiss Bándiné jegyző, a Kossuth Polgári Kör vezetősége nevében Melcher Imre, a Magyar Rádió Óra nevében Gyulay Terus köszöntötték az uj lelkészt és családját. Vége nem volt a táviratilag, írásban, vagy meghatott, kedves élőszóval elmondott üdvözléseknek, amelyeket az esti műsor keretében folytattak. A felsoroltakon kívül köszöntötték még a lelkipásztort a csütörtök délutáni egyházi munkások, a volt magyar hontalanok, Dr. Emrődy László római katholikus lelkész, az 1956-os magyar menekültek, a szomszédos lengyel egyesület kiküldöttei és még sokan mások. Az üdvözlésekre a beiktatott lelkipásztor válaszolt és Ígéretet tett az elődje által elkezdett jó munka továbbfolytatására. Bőven jutott a lelkes üdvözlésekből az alapitó lelkészpárnak is, Nt. Péter Antalnak és nejének, akiknek tengersok munkájára, mérhetetlen áldozatára, tízesztendős eredményekben gazdag szolgálatára mindig hálás szívvel emlékezik Miami magyarsága. Istentisztelet végeztével 400 terítékes ünnepi vacsora volt a Kossuth teremben. Az asztali áldást mondotta és a másik floridai magyar gyülekezet jókívánságait tolmácsolta Novák Lajos lakelandi lelkész. Az amerikai és magyar vendégeket Róth Ernő, az egyház kiváló ügyésze mutatta be, a változatos művészi műsort Gyulay Terus vezette le. Énekszámokkal szolgáltak Bársony Margit és Szatmáry Endre Villon művészek. Miami, Floridai gyülekezetünk további fejlődése és jövője felől jó reménységgel vagyunk. Nyugalombavonult, valamint uj pásztorára, szeretteikre, a gyülekezet vezetőire, tagjaira és barátaira ezúton is a kegyelmes Isten gazdag áldását kérjük.
