Magyar Egyház, 1958 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1958-05-01 / 5. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ EGYHÁZMEGYEI GYŰLÉS. Az Amerikai Magyar Református Egyház keleti egyházmegyéje április 20-án, vasárnap délután és este tartotta ezévi egyházmegyei gyűlését Cartereten. Az egyházmegyét alkotó gyülekezetek képviseletében hivatalosan, vagy vendégekként több, mint ötvenen vettek részt. Csordás Gábor esperes részletes jelentésben számolt be az egyházmegye és gyülekezetei 1957. évi szolgálatáról. Megemlítette, hogy az egyházmegyéhez 19 gyülekezet tartozik, bennük 17 lelkipásztor munkálkodik. A gyülekezetek összesített lélekszáma 5,433. Az ingatlanok összértéke 1,270,000 dollár. A gyülekezetek összesített múlt évi bevétele az áthozatokkal, de az egyházi testületek pénzforgalma nélkül $479,859.25, kiadása $303,853.07, készpénz áthozata 1958-ra $176,006.18. — Az egyházmegye gyülekezetei az elmúlt év folyamán $l,824.75-el támogatták a ligonieri Bethlen Otthont. Az egyházmegye számadatai minden vonatkozásban emelkedő tendenciát mutatnak és igy az egyházmegye és gyülekezetei további fejlődéséről beszélnek. A közgyűlés két uj missziói egyházat vett fel az egyházmegye gyülekezetei sorába, amelyeket Rochester N.Y. és Ronkonkoma L.I. központtal közalapi támogatással szervezett az egyházmegye. Foglalkozott az ifjúsági munka további kiépítésének a kérdéseivel, elhatározta, hogy szeptember 28-án presbiteri konferenciát rendez, missziói pénztárt létesített további uj egyházak szervezésére és október első vasárnapját minden gyülekezetben missziói vasárnappá nyilvánította. — A gyülekezetek bizalmából a most következő három esztendőre Szentmiklóssy Albert perth amboyi gondnok került az egyházmegye gondnoki székébe. Az uj tisztviselők fogadalomtétele után a cartereti Bethlen teremben rendezett közös vacsora zárta be az egyházmegye évi közgyűlését.--------------o-------------A REST SOKSZOR FARAD! (A népi tudatban élő Krisztus-legendákból.) Ment, mendegélt Krisztus Urunk meg Szent Péter. Nagy beszédben voltak. Péter erősen bizonygatta, hogy a fülemülének van a legszebb hangja. Jézus Urunk meg ezt mondta: — Annak van a legszebb hangja, aki szívből énekel! Az kedves a jó Isten előtt. Nocsak, ahogy igy ballagnak, meg szót folytatnak, egyszercsak megcsillan valami Krisztus Urunk lába előtt. Megállnak. Nézik. Azt mondja Jézus Kriusztus: — Ez bizony egy krajcár. Vedd fel Péter, hátha szükségünk lesz rá. Péter rá se hederitett: — Nem érdemes azért még lehajolni sem, jó Uram, — Ment tovább. Jézus Urunk meg a Péter hátamögött felvette az egy krajcárt, zsebretette. Péter a nagy beszédben már régen elfelejtette a restségét. Bezzeg nem a szomjúságát. Olyan, de olyan ihatnékja támadt, majd elveszett belé! Kút meg sehol, mert hiszen éppen egy irdatlan erdőn haladtak keresztül. Krisztus Urunk egyre biztatgatta: — Tarts ki Péter! Majd csak kibírod valahogy a legelső kutig! Debiz Péter azt válaszolta: — Dehogy bírom, jó Uram! Hiszen már jártnyi erőm is alig van. — Azzal megkötötte magát: leült egy fa alá, hogy egy tapodtat sem tud tovább menni. Szegény Krisztus Urunk mit tehetett egyebet: elindult vizet keresni Péternek. Félúton jutott eszébe, hogy se kulacs, se semmi. Na, már mindegy! Jó messzire elbolyongott Pétertől, amikor találkozott egy asszonynyal: kosarat cipelt a karján, tele finom, jó ropogós cseresznyével. Jézus Urunk megállította: — Jó asszony! Nem adnál egy krajcárért cseresznyét? — Adok tiz szemet, ha elég lesz — felelte az asszony. Jézus Urunk megvette a tiz szem cseresznyét, ment vissza. Péter jnég mindig ott gubbasztott a fa alatt: — Hoztál vizet, jó Uram? — Bizony nem hoztam, Péter. — Jaj, édes Uram, akkor mi lesz velem? — Semmi se, Péter! Embereid meg magad, nem messze van ide az erdő széle, ott láttam egy itatókutat! Megörült Péter. Valahogy feltápászkodott, megindultak kifele az erdőből. Csakhogy Péter nem tudott lépést tartani az Urával, nagy gyötrődésében hátra maradt. Tudta ezt Jézus Krisztus. Útközben elejtett egyegy szemet a cseresznyéből. Péter meg felszedegette. Tizszer hajolt le a cseresznyeszemekért, hogy enyhítse szomjúságát. Mikor a tizediket is megropogtatta, akkorra valamelyst visszajött az ereje. Jézus Urunk megkérdezte tőle: — Szomjas vagy még, Péter? — Már nem annyira. — Tudod-e, hogy minek köszönheted a tiz szem cseresznyét? — Minek? — Azért az egy krajcárért vettem, amiért te lusta voltál lehajolni! így tanulta meg Péter, hogy a rest sokszor fárad!--------------o-------------ÖKUMENIKUS KAPCSOLATAINK Ismeretes lapunk olvasótábora előtt, hogy a Keresztyén Egyházak Országos Tanácsa (National Council of the Churches of Christ) az elmúlt év decemberében St. Louis-ban megtartott kongreszszusán az Amerikai Magyar Református Egyházat közösségébe fogadta. Ennek a szervezetnek az országos igazgatósága február 26-27-ik napjain New York-ban tartott gyűlést, amelyen egyházi közösségünket Csordás Gábor keleti esperes képviselte, mint a gyűlés egyetlen magyar résztvevője. Ugyanő képviseli az Amerikai Magyar Református Egyházat a junius 4-én és 5-én Minneapolis-ban tartandó igazgatósági gyűlésen. E sorok írásakor folyik egyházunk képviseletének az összeállítása. Az Országos Tanács igazgatóságában és különféle bizottságaiban nyolc lelkészi és hét nem lelkészi képviselőt helyez el az Amerikai Magyar Református Egyház, akiknek névsorát és szolgálati helyét lapunk következő számában remélhetően már közöljük. Egyházi közösségünk különös gondot fordít arra, hogy az amerikai magyar reformátusságnak minden fontos bizottságban képviselete legyen. Az Amerikai Magyar Református Egyház a több szolgálat lehetőségének az áldott kapujában áll és a többre hivatottság felelősségét kapta Istentől. Hisszük, hogy lapunk olvasótábora és egész közösségünk imádságaiban hordozza egyházi közösségünk ökumenikus kapcsolatainak az ápolását és további kiépítését.
