Magyar Egyház, 1958 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1958-02-01 / 2. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ A REFORMÁTUS VILÁGSZÖVETSÉG ÉSZAK-AMERIKAI KONFERENCIÁJÁT 1958 január 21-23-án Pocono Manor Pa.-ban tartották meg, melyen mintegy 100 delegátus sereglett össze Kanada és az Egyesült Államok területéről. Kanadából a két tagegyház képviselői között egy magyart is találtunk, Fehér Mihály montreali lelkészt, aki az Egyesitett Kanadai Egyházak delegációjában kapott helyet. A holland eredetű Amerikai Református Egyház képviselői között volt Babinszky Vilmos, Ridgewood, N. J.-i, lelkipásztor, akinek édesapja még magyar gyülekezetben szolgált s most fiát érte az a kitüntetés, hogy az Északamerikai Körzet alelnökévé választották. Az Evangéliumi és Református Egyházakat megillető 13 képviselő között ott volt dr. Vassady Béla, Lancaster-i teológiai professzor. A magyar református egyházak közül, hivatalosan sem a Presbiteriánusokhoz sem az Evangéliumi és Református Egyházakhoz csatlakozott magyaroknak nem volt képviselete. Az ilyen világszövetségi konferenciákon való résztvételeknél láthatjuk tehát, hogy milyen fontos szerepe van a Független Amerikai Magyar Református Egyháznak, amikor a mi képviselőink azok, akik a magyarság szinei alatt vesznek részt a tárgyalásokon, így történt ez alkalommal is amikor is Ft. Béky Zoltán főesperes és e sorok írója képviselte közegyházunkat. A 108 hivatalos delegátus 11 különböző felekezet nevebén összesen 6.5 millió református keresztyént képviselt. A jelentések között több kiemelkedő eseményt lehet megemlíteni. Csak röviden, fontosság sorrendjében, hadd említsem meg, hogy igen nagy hordereje lesz annak az egységnek, melyet a Presbiteriánus egyház és az Egyesült Presbiteriánusok határoztak el a múlt esztendőben, s melyről röviden mindkét tag-egyház jelentést tett. Ugyancsak nagy fontosságú az Evangéliumi és Református Egyház és Kongregacionális egyházak közti múlt évben megszavazott és nagy többségben elfogadott egységről való jelentés. Először is ebben az előbb említett egyházban (E & R) van a legtöbb magyarul beszélő református gyülekezet Amerikában. Fontos ez azért is, mert ha az egység teljessé válik, a Kongregacionális egyházak, amelyek eddig még nem voltak tagjai a Református Világszövetségnek, ugyancsak erősitik majd a Református Világszövetség Észak-Amerikai Csoportját. Dr. Mackay János, a princetoni teológia igazgatója legújabban Magyarországon tett látogatásáról szóló jelentést mindenki nagy örömmel, de mi különösen is mély megilletődöttséggel, fogadtuk. Igen nagy érdeklődést váltott ki az ő útjáról hozott beszámoló és a magyar egyházakért sok résztvevőben indult meg a felelősségérzet. Három bizottság munkáját emelhetnénk ki s ha lenne rá mód és hely, jó volna jelentésük egy részét is közölni. Az első “A Presbiteriánus és Református Egyházak és az állami iskolák” cimmel 3 éves tanulmány alapján dr. Payne C. Pál elnök vezetésével tartott beszámolót. Talán még nagyobb érdeklődést váltott ki a “Polgári és vallás-szabadsággal foglalkozó bizottság” jelentése. Az elmúlt évben a déli államokban tetőfokára hágott a fehérek és feketék közötti gyűlölet és ellentét. A keresztyén egyház Krisztus tanítása szerint hangoztatja, hogy Isten előtt nincs személyválogatás. Végezetül a Theologiai Bizottság munkáját említjük meg. Dr. McCord James, az Austin-i (Texas) teoló-AZ EGYHÁZ (folytatás) Az első keresztyén gyülekezet Jézus mennybemenetele után tiz napra Jeruzsálemben, pünkösd ünnepén jött létre. Ma a földnek alig van olyan helye, ahol ne lenne keresztyén gyülekezet. A sok keresztyén gyülekezet ma csoportokba, felekezetekbe tömörülve él. Van református, lutheránus, római katholikus, methodista, baptista és még néhány száz más felekezet. Az összes keresztyén felekezetek együttesen alkotják az Ur Jézus Krisztus EGY EGYHÁZÁT. Amiként az Egyesült Államok negyvennyolc államból tevődik össze egy országgá, az Ur Jézus Egyháza pedig sok felekezetből tevődik össze EGY EGYHÁZZÁ. Amikor azt mondjuk az Apostoli Hitvallásban, hogy hiszünk egy “közönséges keresztyén anyaszentegyházat”, arról teszünk bizonyságot, hogy mivel az Egyház Jézus Krisztus teste, nem lehet tehát több, csak Egy Egyház, mint ahogy Jézusnak is csak egy teste lehet. Jézus Krisztusnak a sok felekezetből összetevődő Egy Egyházát “katolikusnak”, “egyetemesnek” vagy “közönségesnek” nevezzük, mert a tagjai megtalálhatók a föld minden részén, minden fajban, nyelvben és nemzetiségben. A “római” katolikus felekezetnek nincs joga egyedül önmagát nevezni katolikusnak, mintha talán egyedül a római katolikus felekezet alkotná az Ur Krisztus Egy Egyházát. Mi reformátusok is katolikusok vagyunk abban az értelemben, hogy hisszük, hogy a mi református felekezetűnk is egy része az Ur Jézus Krisztus Egy Egyházának. Felvetődik most már a kérdés: ha minden keresztyén felekezetet úgy kell tekintenünk, mint a Jézus Egy Egyházának alkotó tagjai, minden felekezet egyformán “jó” és mindegy, hogy melyiknek vagyunk a tagjai? Mielőtt erre a kérdésre felelnénk, jegyezzük meg, hogy minden felekezetnek kötelessége követni az apostolok által megszervezett őskeresztyén gyülekezetek példáját a tanításban és az egyház kormányzásában. Isten gondviselő szeretetéből a Bibliában meg van örökítve, hogy mit hittek az őskeresztyének, mit tanítottak nékik az apostolok, hogy hogyan kormányozták a gyülekezeteiket. Világos a bibliai leírásból, hogy az őskeresztyének rendszeresen összejöttek az Isten imádására, az igehirdetés hallgatására, meg voltak keresztelve, éltek az úrvacsorával, jótékonyságot gyakoroltak, voltak lelkipásztoraik és presbitereik az egyház lelki és anyagi ügyeinek intézésére. Minden embernek lelkiismereti szabadságában áll, hogy annak a felekezetnek legyen a tagja, amelyikről azt hiszi, hogy hűségesen követi az őskeresztyén gyülekezetek példáját. Én a református felekezetnek vagyok a tagja, mert az a meggyőződésem, hogy a református felekezet igyekszik hűségesen követni az őskeresztyén gyülekezetek példáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tekintem keresztyén testvéreimnek a más felekezethez tartozó embereket. Kovács István. gia dékánja vezetésével foglalkoztak a következő világszövetségi konferencia előkészítésével, amely 1959 augusztusában lesz Brazíliában. Ez lesz az első ilyen nagyszabású nemzetközi református konferencia Délamerikában. Hála Isten, hogy a Független Egyház tagja a Református Világszövetségnek és reméljük, hogy ebből még magyarságunk számára sok áldás és jóakarat fakad. ÁBRAHÁM DEZSŐ
