Magyar Egyház, 1957 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1957-11-01 / 11. szám
MAGYAR EGYHÁZ 7 az alkotmánymódosítás kérdéséhez A Magyar Egyház jelen számában más helyen találja az olvasó a Főesperes beszámolóját gyülekezeteink egyháztanácsainak a nyári egyházkerületi közgyűlés által tett három javaslatot illető véleményéről. A három javaslatot illetőleg— az egyház nevéből a “független” jelző elhagyása, a főesperesi cim és állás helyett a püspöki cim és állás bevezetése és alkotmánymódositási kérdésekben alkotmányozó közgyűlések között referendumos szavazás elrendelése — alább nehány alapvető meggondolást szeretnénk előadni. Legközelebb azután konkrét kívánjuk tárgyalni az egyes javaslatokat. Az Ur Jézus nem szervezett egyházat. Hirdette a mennyeknek országát és megmutatta az utat, hogy a mennyek országának eljövetele hogyan válhatik valósággá. Az evangéliumokban nem olvasunk egyházszervezeti szabályokat. Az evangéliumok a Krisztus tanitványává váló uj ember lelki orcáját rajzolják meg. A feltámadás és Krisztus testi jelenlétének megszűnése után Krisztus követői szilárdan hittek a második eljövetelben még ugyanazon emberöltő idején. Ezért minden szervezkedés az ideiglenesség bélyegét viselte magán. A Cselekedetek könyvét és az apostoli leveleket tanulmányozva ismerhetjük meg, milyen fokozatosan kényszerültek Krisztus követői — a gyakorlati élet parancsai következtében — szervezkedni. Hogy ezek a szervezetek — gyülekezetek, elöljárók, a különböző tisztségek — milyenek lettek, arra nem volt szigorú szabály. A szükség alakította őket ki. Lényeg egy volt: olyan formákat, kereteket találni és kialakítani, amelyekben az evangélium a leghathatósabban hirdethető, és amelyekben az evangélium szerinti élet legtisztábban és legszabadabban élhető. Ennek az elvnek az igazsága érvényes volt a keresztyénség egész további történetében. Szellem — az evangélium szelleme —, tartalom — Krisztus követése — volt a fontos, nem a formák és keretek. Ahol a forma vált elsőrendűen fontossá, ott háttérbe szorult a szellem és tartalom. Másrészt viszont annak következményeképpen, hogy ugyanazon célhoz több ut is vezethet és hogy a szellem sokféleképpen nyilatkozhatik meg, valamint, hogy valamely szellemi-lelki tartalom többféle formát ölthet, az evangélium hirdetése nyomán kialakult egyházszervezet is többféle lett. Mindig tudatában kell lenni az evangéliumi hitü keresztyéneknek, hogy az általuk kialakított, felekezetűk által követett egyházszervezet — amely magában foglal egyházközigazgatástól istentiszteleti rendtartásig mindent — a legjobb, amit ők kialakítani képesek voltak. És, hogy számukra az éppen a legjobb, azon keresztül tudják legjobban, legtisztábban, leghűségesebben követni az Urat. De ugyanekkor nem szabad két dolgot elfeledni. Egyik, hogy más keresztyének szükségképpen más szervezetet fognak kialakítani, amely amazok számára lehet a legjobb és kell is, hogy az legyen. Ez az, amit nem egészen helyesen vallási türelemnek nevezünk és amely korántsem az, hogy egyszerűen eltűrjük a más véleményét, akár nem szívesen, akár pedig közömbösen; hanem itt arról az elengedhetetlen keresztyén magatartásról van szó, amely alázatosan elismeri, hogy a teremtés sokfélesége és sokrétűsége következtében nemcsak egy ut és mód van Isten megismerésére. A másik dolog, ami előző tételünkből folyik az, hogy a sajátmagunk által kialakított egyházszervezet nem merevedhetik meg. Nem kőbe, hanem életbe van öntve Krisztus egyháza. Egyedül az Úristen változatlan, minden egyéb e világon a változás hatalma alatt vagyon. Ezért minden földi egyháznak fejlődnie kell, változnia lehet mégpedig mindig azzal az egyetlen céllal, hogy az általa hordozott szellemi-lelki tartalom számára minden adott időben, korban és körülmények között a legjobb formát nyújtsa. Mi valljuk, hogy a Független Amerikai Magyar Református Egyház is egy része Krisztus egyetemes egyházának. Ezért a fentebb elmondottak a mi egyházunkra is egyformák érvényesek és kötelezők. Ezért kötelessége az egyház vezetőinek időnként megmérni, hogy szervezete, formája, alkotmánya megfelel-e annak a szellemi-lelki tartalomnak a hordozására, amelyet mint Krisztus testének egyik tagja vall. A nyári egyházkerületi közgyűlés által tett három javaslat egy ilyen megmérésnek a következménye. H. A. EGYHÁZI ÉS EGYLETI VEZETŐK AZ EGYESÜLT MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ ÉLÉN A Coordinated Hungarian Relief október 22-én tartotta meg rendes évi tisztújító közgyűlését Washingtonban. A közgyűlésen Dr. Cholnoky Tibor, neves New York-i sebészprofesszort választották meg elnökül a leköszönő Révész Kálmán helyére. Dr. Cholnoky, az Amerikai Magyar Szövetség volt alelnöke, akinek a nevéhez fűződik többek között a második világháború utáni Amerikai Magyar Segélyakció New York-i osztályának elnöksége Alelnökökké Suta Pétert, az American Life Insurance Association elnökét, Bridgeport, Connecticut-ból és Béky Zoltánt, a Független Magyar Református Egyház főesperesét, Trenton, New Jersey-ből választották meg. Újraválasztották a tisztikar három tagját: Hámory Dezső titkárt, Király Imre pénztárost és Eszenyi László ellenőrt. A közgyűlés megerősítette tisztségükben Dr. Máday Béla főtitkárt, Nt. Csordás Gábor szervezési igazgatót és Falussy Alajos jogi tanácsadót. Az igazgatóságba a következő uj tagokat választották be: Bánáthy Béla, Monterey, California; Donald Canter, San Francisco, California; Nt. Daróczy Mátyás, Cleveland, Ohio; Colonel Jack B. Dunn és Haydu György, Plainfield, New Jersey; Fiók Albert, Pittsburgh, Pennsylvania; Dobozy Arthur, Dr. Horváth Ferenc és Edmund C. Rowan, Washington, D.C.; Edward Kirchner, New York. DARÁNYI LAJOS AZ UJ TISZÁNINNENI PÜSPÖK Darányi Lajos sárospataki lelkipásztort és zempléni esperest választották meg a helyreállított Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé. Az egyházkerületet, mint emlékezetes, 1953-ban megszüntették és a Tiszántúli Egyházkerülethez csatolták.
