Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-01-01 / 1. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ í\ Mi „ Már nyolcvan esztendeje is van annak, hogy a Leiden-i hires öreg egyetemen doktori címet a legnagyobb kitüntetéssel nyert Dr. Herman Bavinck a múlt század egyik legnagyobb holland theológusa. Ő is épolyan, számbelileg kicsiny egyházból származott, mint mondjuk a függetltn egyház és a nagy egyházak vezetői csak ajkukat bigyesztették, ha a holland “keresztyén református” egyházról beszélt valaki. Dr. Bavinck volt az első ledoktorált pap a lelkészi karban és az egész egyház nagyon büszke volt rá, minden kis, eldugott halászfaluba elterjedt a hire és úgy hívták, hogy a “mi kis doktorunk”. Annyira a sajátuknak tekintették, hogy mikor már a tudományos akadémia tagjai sorába is beválasztották, mint nagyhírű professzort, itt Amerikában is járt Princetonban volt vendégprofesszor, de még mindig akadt egy-két öreg néni, aki egy-egy istentisztelet után, ahol Bavinck professzor prédikált úgy szólította: “hát hogy van a mi kis doktorunk?” Ugyanezt a szeretetet érzi az ember, ha a Magyar Egyház régi évfolyamai között lapozgat és arról a nagy eseményről olvas, amikor a Philadelphiai episzkopális theológiai szeminárium a szent theológiai tudományok doktorává avatta Dr. Panyik Andort. Milyen nagyszerű esemény volt az, hogy őt hazájától messze idegenben, elnyomott kis nép fiát legmagasabb kitüntetéssel doktorrá avatták. Most is vannak még ilyen fiatal doktorok. Csak ebben a nagy szétszóratásban nem is tudunk róluk és nem érezhetjük, hogy az ő nagyszerű munkásságuk milyen jó szolgálatot is tesz a magyar református egyháznak. Az elmúlt öt esztendőben négy ilyen magyar doktori értekezés készült református theológiákon Európában. Nem, sajnos nem Magyarországon. Ott csak Nyikoláj orosz metropolita kapott “diszdoktorátust”, ez a négy fiatal, magyar református doktor Svájcban és Hollandiában végzett Dr. Benkő István Időrendben is és más szempontból is első volt dr. Benkő István, aki Baselben 1951-ben szerezte meg a doktori címet: “Sanctorum Communio” cimü értekezésével. Dr. Benkő István vállalkozása egy rendkívül fontos és klasszikusnak nevezhető probléma megoldását kísérelte meg. Minden vasárnap mondjuk gyülekezeteinkben az apostoli hitvallásnak azt a részét is: hiszem . . . szentek egyességét. Ezen már évszázadok óta vitatkoznak a tudósok, hogy mit is akar mondani ez a része az apostoli hitformának? Kétféle vélemény volt és van. Ugyanis a latin szó fordítása úgyis lehetséges, hogy “szent emberek”, az összes Krisztusban megszentelt hivők hatalmas egysége és ebben az estben az apostoli hitformának ez a része többé-kevésbbé egy kibővítése lenne az egy, közönséges, keresztyén anyaszentegyházról tett hitvallásunknak. Megjegyezzük, mint Dr. Benkő ismerteti a legtöbb magyarázat a háromszázas évektől kezdve azonos volt ezzel a felfogással, mig viszont a másik felfogás szerint nem személyesen van itt szó szentről, hanem “szent dolgokról”, mint a sákramentumok. Ebben az esetben tehát nem egy többékevésbbé megismétlése lenne a már megvallott hitünknek az egyházról, hanem egy uj önálló részéről hitünknek lenne szó: ezek pedig a sákramentumok, mint a bünbocsánattal kapcsolatos kegyelmi eszközök. Erre Dr. Benkő igen sok helyesnek látszó argumentumot hoz fel és régi és különböző hitvallások és annak magyarázatai segítségével azt is kimutatja, hogy korábban a “szentek egyessége” helyett a keresztségről, mint a megbocsátás eszközéről tettek hitvallást a keresztyének. Még senki erről a problémáról egy ilyen nagy és önálló munkát, külön könyvet nem irt. Mint Dr. Benkr. könyve is bizonyítja annál több tudományos cikk jelent meg ezzel kapcsolatban és minden számottevő theológusnak volt véleménye, magyarázata a “szentek egyességével” kapcsolatban. De a maga eredeteiben és ilyen alaposan ezt a klasszikus problémát még nem vizsgálta meg senki. Becsületére legyen mondva a kiváló szerzőnek az is, hogy a másik oldal véleményét és annak argumentációját igazi tudóshoz illő becsületességgel és tárgyilagossággal ismertette. Mégha valakit nem is győzne meg Dr. Benkő István felállított konklúziója, még akkor is nagy elismeréssel kell adóznia ezért az alapos munkáért, melyet a nagyhirü Dr. Cullman Oszkár bázeli és egyidőben párizsi professzor vezetésével végzett. Meg kell becsülnünk nagyon ezt a munkát, mert jóllehet a nagyon tudományos tartalom: sok görög, és latin idézet sokakat visszariaszt annak elolvasásától, de ez egy “nagyon komoly stúdium” mondotta egy jó nevű kálvinista professzor. Dr. Kuhinka Ernő Időrendben a második doktor Utrechtben, Hollandiában doktorált, ahol már évszázadok óta külön ösztöndíj-bizottság van magyarok részére. Dr. Kuhinka Ernő volt debreceni theológus, aki kiválóan beszél több szláv nyelvet, a keresztyénség átvétele előtti idők szláv népeinek vallásáról irt egy holland nyelvű doktori értekezést. Ez is éppenugy mint a Dr. Benkő István disszertációja nyomtatott könyv alakjában is megjelent. Vájjon van-e egy szervünk a szabad világban, ahol a magyar theológusok doktori értekézéseit összegyűjtik? Ennek a könyvnek a nagyon speciális tárgyköre miatt nem sok olvasóra számithat, de általában jó visszhangja volt. Dr. Szekeres Attila A harmadik alig pár héttel követte az előzőt szintén Utrechtben. Az utrechti egyetem egyik legnépszerűbb diákja volt, Dr. Szekeres Attila, aki a nagynevű Brunner Emil theológiájának struktúrájáról Írott értekezésért kapta meg a doktori címet. Ez is egy igen nehéz feladat volt egy még élő és nagyon is szorgalmasan újabb és újabb könyveket megjelentető theológusról müveinek összefoglalását adni és egyben azt helyesen megbírálni. Dr. Szekeres Attila hitvallásos református szempontból is megvizsgálta Brunner Emil theológiáját és kimutatta annak a Szentirástól eltérő voltát. A diszszertációnak az ereje kétségtelenül abban a részében van, ahol Brunner theológiájának szerkezetét ismerteti és rendszerezi. Dr. Szekeres Attila hatalmas olvasottságról és kiváló, rendszeres gondolkozási képességről tesz bizonyságot ebben a könyvében. Bizonyára nem véletlenül van az, hogy Dr. Szekeres Attilát nevezték ki (és tudnunk kell azt, hogy Európában igen sok theológiai doktor van, tultengés van belőlük és korán sincs olyan sok professzorságra való lehetőség, mint itt) az uj brtisz-
