Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-05-01 / 5. szám
6 MAGYAR EGYHÁZ Akik figyelemmel kisérik az egyik legjelentősebb amerikai napi lap cikkeit, azok talán tudják, hogy újra foglalkoztatja az amerikai protestánsok nagy részét Délamerikának Kolumbia államában pár évvel ezelőtt megindított és rendszeresen tovább folytatott protestáns vallásüldözés, melyről a New York Times-ban sorozatos cikkek jelentek meg. Felvilágosult római katholikusok és vallásszabadságban hivő más felekezetű emberek nem is tudnak arról, hogy milyen arányú és milyen elitélendő üldözés történik Kolumbiában. Az üldözést jó akaratú római katholikusok azzal magyarázták, hogy a pár évvel ezelőtt a polgárháborúban és általános belvillongás idején, nemzeti vagyon, családi otthonok és más értékek mentek tönkre, amikor a megrendült viszonyok között sok olyan dolog is előfordulhatott, ami a mi evangéliumi hitü testvéreinknek áldozatát kívánta. A valóság azonban az, hogy az üldözés rendszeresen és tudatosan tovább folyik. Nem mehetünk el e modern vallásüldözés mellett mi sem, hogy fel ne hívnánk reá olvasóink figyelmét. Mikor kezdődött? Kolumbiában a gazdasági és politikai élet forrongása öt éven át állandó izgalomban tartotta az ország mintegy tizenkét milliónyi lakosságát. Végre 1953-ban Pinilla Rojas Gustavo tábornok katonai csellel kezébe kerítette a hatalmat. Azóta a kezdetbeni népszerűsége egészen lehanyatlott. Terrorista és katonai erőszakos rendeletekkel tudja csak a kormányát fenntartani. A nép azonban csendesen tűr és még ezt a diktátorikus uralmat is elviseli, mintsem a régi, belső forradalmi időket hozza vissza. Teljes rend és belső béke azonban nem áll még helyre. Nunez Pabon Lucio belügyminiszter szerint egészen 1958-ig. Az ostrom állapotot nem szüntetik egyenlőre meg, mert nagyobb felfordulástól és zendüléstől lehetne akkor tartani. Sok jó is történt az utóbbi időben Kolumbiában, de utonállás és egyes részeken az erőszak még mindig szedi az áldozatait. Rojas elnök, hogy diktatórikus uralmát biztosítsa a sajtó szabadságot erősen korlátozta. Semmit sem szabad ellenfeleinek sem róla, sem a kormányról kritizálólag Írni. Sajtónyilatkozatban az ellenzéki pártok közül az egyik vezető borzadva mondta el egy amerikai újságírónak, hogy mily sokan vannak politikai foglyok börtönben. Sokan talán már természetesnek is veszik, hogy az ország 1819 óta való fennállásától kezdve mindig vérontás és külső és belső harcok emésztették ezt a délamerikai kis ország életét. Alattomos és nyilvános vallásüldözés A legfrissebb hírek szerint is a protestánsok üldözése nem szűnt meg Kolumbiában, sőt még inkább fokozódott. Bebizonyítható adatok alapján jelentették, hogy az üldözést a kolumbiai római katholikus papság irányítja és az államhatalom elnézi és csendesen tudomásul veszi. Cél a protestánsok teljes kiirtása az államban. Sokszor hasonlítják a protestánsokat a kommunistákhoz. A mi lapunk régebbi számaiban is megemlékeztünk arról, hogy templomokat égettek, romboltak és embereket öltek meg. A kolumbiai protestáns egyházak vezetői — élet és otthonuk sokszor forgott veszélyben. Ami aggasztó az az, hogy Bogota fővárosban lévő vezető egyéniségek szerint ez a protestáns üldözés még inkább erősödött és az elmúlt évben csak fokozódott. Rendszeresebb és alaposabb elbánásban részesültek az ottani evangéliumi hitü testvéreink. Az elmúlt 1955. évben az ottani hivatalos kimutatás szerint a protestáns ellenes vallásüldözésnek 11 áldozata van, 23 súlyosan megsérült, hét templomot égettek fel, (összesen már 1948 óta 46 templomot pusztítottak el.) 82 ember szenvedett börtönt hitéért. Nyilvános és kíméletlen üldözésben van a protestánsoknak része a vidékeken, ahol a pápista papság felbőszíti a falu népét, és a hatósági közegek elnézésével követik el aztán rémtetteiket. A városokban az üldözésnek más módja van, ott alattomosan akadályoznak meg minden evangéliumi szellemű munkát. Misszionáriusoknak nem adnak beutazási engedélyt, leégett és lerombolt templomokat nem enged a hatóság újra építtetni. Minden esetben az Amerikai konzulátusok tiltakoznak az elkövetett üldözések ellen az ottani kormány hatóságoknál. Néhány példa Gruyter A. Gyula 35 éves West Virginiai presbitériánus misszionáriust, minden ok nélkül, a rendőrök annyira verték, hogy koponya törést szenvedett. A rendőröket megbüntették, elhelyezték máshová. Egy másik esetben dinamit patronokat dobtak a lutheránus miszszió udvarára Boyaca vidékén, másutt az ablakon át lőttek rá egy női misszionáriusra Valle vidékén, egy harmadik helyen pedig a pápista pap által vezetett csőcselék rohanta meg Caidasban a biblia tanulmányt vezető és végző misszionáriust és kis csapat hívőt. Nem tagadja a protestánsok kiirtására való törekvését sem a római egyház sem a diktatorisztikus kormány. Lesz-e vallás szabadság Kolumbiában? Fontos, hogy az amerikai protestáns közvélemény felébredjen arra veszedelemre, ami a nyugati demokráciát a kommunizmus mellett vészesen fenyegeti. Szabad vallás — gyakorlat jelenti a szabadságot. Ha valóban demokráciát akarnak megvalósitani a forrongó déli államokban a szabad vallás gyakorlatát kell biztosítani Kolumbiában is, mint más országokban. A római egyház megmutatja az igazi arcát itt-ott, jó lenne ha a református nép jobban felfigyelne ezekre az aggasztó tünetekre. Ma Délamerikában, holnap Spanyolországban, azután másutt, s ki tudja hol azután? A. D.--------------o-------------KÁLVIN HASONLATA. Gondold meg keresztyén gyülekezet, hogy ma egy színpadon állunk, mint szereplők, mint keresztyének Isten országa építésében, az ő általa irt darabot, amely örök erő és hatalom — mutatjuk be az életünkkel. Isten és az ő angyalai a nézőközönség. Isten ítélni fog. Vigyázzatok! Látja ki hogyan forgolódik saját szerepében.” * * * A BIBLIA. Egy haldokló ember igy szólt halálos ágyán szeretteihez: “Adjátok ide a könyvet.” Csodálkozva kérdezték övéi, hogy melyiket, mire azt felelte: “CSAK EGY KÖNYV VAN EZEN A VILÁGON: A BIBLIA.” • • • FORDÍTVA. Egy nőtől azt kérdezte a barátnője: “Igaz, hogy a férje megváltoztatta a vallását?” — “Dehogy — volt a válasz, — a Vallás változtatta meg a férjemet,” VALLASULDÖZES DÉLAMERIKÁBAN
