Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-11-01 / 11. szám
MAGYAR EGYHÁZ 11 EGYHÁZAINK VILÁGTANÁCSA MAGYARORSZÁGI GYŰLÉSE Rendkívül jelentős gyűlést tartott az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága ezen a nyáron Magyarországon. Protestáns egyházak vezetői közelről és távolról az eddigi gyűléseket messze felülmúló arányban sereglettek össze a Budapesttől pár óra járásra lévő Galyatetőn julius 28tól augusztus 5-ig. 30 országból összesen 145 képviselő vett részt a megbeszéléseken, akik közül több csak tanácskozói és egyéb minőségben jelent meg. A 90 tagú Központi Bizottságnak azonban soha még ilyen nagy érdeklődéssel látogatott gyűlése nem volt. Érdekes azonban, hogy éppen azok maradtak távol, akik Magyarországon élnek és külföldet járt ev. vagy ref. lelkipásztorok, s talán nem is kellett volna nekik annyit utazniok, mint az afrikai, amerikai, ausztráliai és más kiküldötteknek s mégis milyen kevesen mehettek el erre a nagy fontosságú nemzetközi találkozóra. Miért tették Galyatetőre ezt a konferenciát ? Az egyik válasz természetesen az, hogy az erdős-kies Mátrai hegytetőn épült pompás üdülő helyen a külföldieket megfelelően távol tudják tartani az érdeklődő emberektől. A másik ok ami szintén valószínű az, hogy a gyűlések komolyságához és a kérdések fontossághoz szükséges csend és békés tanácskozásra zavar mentesebb helyet nehezen lehetett volna találni. Másrészt ez volt az első alkalom, hogy az Egyházak Világtanácsa vezetői a vasfüggöny mögötti országok egyikében ilyen fontos gyűlést tartottak. Sokan sokat aggodalmaskodtak, hogy nem lesz-e káros következménye ennek a konferenciának? Istennek legyen hála, sok szempontból eredményesnek tekinthető ez a találkozás. Az egyik hihetetlenül nagy eredmény az volt, hogy a második világháború után messze Kelet és Nyugat egyházi képviselői Galyatetőn találkoztak. Itt jelent meg a komunista uralom alá került kínai egyházak képviseletében Ting H. K. anglikán püspök. Beszámolója és az ottani keresztyénség helyzetéről adott előadása hisszük még sok visszhangra ad majd okot. Ott volt a lengyel egyházak delegátusa, aki mellett a Romániából jött magyar református egyházak képviselői is hosszú idő óta először itt vehettek részt nemzetközi konferencián. Sajnos nem lehettek ott a Jugoszláviában élő és az oroszok által elrabolt u.n. Felső Kárpátalján lakó magyar reformátusok képviselői sem. Hiába nyílt meg a vasfüggöny az összes más nemzetiségű és távoli egyházak képviselői előtt, a szomszéd országokban élő magyarok nem küldhették el kiküldötteiket Magyarországra. Három uj tag-egyházzal szaporodott az Egyházak Világtanácsa. A növekedés tehát jelentősnek mondható, ha számba vesszük, hogy 47 különféle nemzetiségű 162 féle felekezetű főleg Protestáns, anglikán és ortodox alkotja a mintegy 165 milliót számláló sereget. A legkiemelkedőbb eredménye a magyarországi konferenciának Ordas Lajos evangélikus püspök rehabilitálása és tisztébe való visszaállítása érdekében kifejtett munka volt. Azóta az Állam Egyházügyi Hivatala hivatalosan is jelentette, hogy Oldass püspök ügyét a bíróság felülvizsgálta és őt teljesen ártatlannak jelentette ki és hivatalába az egyház visszahelyezte. Püspökségéről való lemondása után az a hir terjedt el, hogy professzorként működik majd a Theologiai Akadémián. Meglepő egyhangúsággal számolnak be az egyházi lapok: “ The Christian Century”, “ The Presbyterian Life”, The Messenger”, “ the Church Herald” és azok akik személyes beszámolókat adnak az ott tepasztalt élményeikről, hogy felejthetetlen fogadtatásban és vendéglátásban részesültek. Sokan alig találtak szavakat a hagyományos magyar vendégszeretet leírására. Mindenkit meglepett az a nagy megértés amivel a jelenlegi kormány fogadta a konferenciázó tagokat. Az Országházban tiszteletükre adott fényes banket, az Operaház díszelőadása és azok számára, akik a rövid tartózkodáson túl maradhattak, a pompás Balaton megtekintése mind mind kitörölhetetlen nyomokat. hagytak. Az egyházak tagjai finomabbnál finomabb borokat küldték az asztalra, mások kézi munka, fafaragás és egyébb apró ajándék tárgyakkal kedveskedtek minden vendégnek. Erre az alkalomra nyomtatta ki az egyház azt a kis könyvecskét angol nyelven, amit minden résztvevőnek ajándékképpen adtak át. A változó időkkel együtt úgy tűnt fel, hogy Péter János püspöknek valamint Hromadka József prágai tanárnak a vezető szerepe is mintha változott volna. Az egyház eme az államot mindenben kiszolgálni kész szolgáinak a jelentősége és tekintélye csökkent. Igen kilógott a lóláb a kormány előre jól megrendezett Heves megye aktári kolhoz látógatásából, ahová elvitték a külföldi vendégeket. Hogy milyen hatással volt a közös gazdálkodás rájuk, azt ki-ki elképzelheti. Nem találkoztak a konferenciára érkezett egyházi vezetők az ifjúsági mozgalmak semmiféle szervezetével, mert ezeket feloszlatták a kommunisták s vagyonukat teljesen elkobozták. Nem találkozhattak azokkal a hős lelkű papokkal, akiket száműzetésbe kergettek, csendesen elnémítottak, vagy kényszer áthelyezéssel ismeretlen távoli helyekre deportáltak. Nem beszélhettek szabadon a magyar néppel, nem igen kereshettek kapcsolatot régi ismerősökkel. De ha mindezeket le is számítjuk, akkor is nagy szolgálatot tett ez a konferencia a magyarságunknak, és az azon résztvevő számos külföldi egyházi vezetőnek. Á.D. ★ REFORMÁTUSOK VILÁGSZÖVETSÉGE . . . “A Szabad Magyar Reformátusok Világszövetsége igazgatóságának legutóbb tartott ülésén Béky Zoltán alelnök elnökölt. Az Igazgatóság tárgyalta és tifogadta Dr. Szabó István elnök tisztéről való lemondását, az Igazgatóság tagjai sorába meghivta Böszörményi Istvánt, a Magyar Egyházkerület elnökét társelnöki minőségben és felkérte a titkárt, hogy a Szövetség céljai megvalósitására akció-programmot dolgozzon ki. A Szabad Magyar Reformátusok Világszövetségével kapcsolatos javaslatok, megkeresések és lerelelaés a titkár elmére küldendők: Dr. Harsányi András, Box 176, Ellicottville, N.Y,”
