Magyar Egyház, 1956 (35. évfolyam, 1-11. szám)
1956-08-01 / 8-9. szám
2 MAGYAR EGYHÁZ A JÓ MAG ÉS A KONKOLY . . . Olvasandó: Máté evangéliuma 13-ik része. Gondolataim elszállanak a szabad mező verejtékező munkásairól az országutakra, ahol a munkások követ, földet hordanak, alagutakat vágnak, cemetet öntenek; a bányák mélyére, ahol az emberek életveszélyes munkával keresik a megélhetést; a gyárakba, műhelyekbe, ahol az emberek a kohók mellett verejtékeznek, vagy a kattogó gépek mellett idegeiket őrlik, hivatalokba, ahol terveket dolgoznak, számadásokat fejtenek, fárasztó tanácskozásokat folytatnak; kórházakba, orvosi rendelőkbe, ahol betegeket ápolnak, gyógyítanak; iskolákba, templomokba, ahol tudományra és helyes életre tanítják a következő nemzedéket; a háztartásokba, ahol az édesanyák reggeltől-estig, estétől-reggelig állanak a család szolgálatában; egyszóval, gondolataim elszállanak mindenüvé, ahol emberi muka folyik, ember verejték hűlik. S amint a lélek szárnyán gondolataim vissza szállnak s rápillantok az előttem levő nyitott Bibliára, olvasom, hogy “Kinekkinek munkája nyilván lészen, mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje . . ” (I. Kor. 3:9, 13.) “A szántóföld pedig a világ: a jó mag az Isten országának fiai: a konkoly pedig a gonosz fiai.” Ezt az Ur Jézus mondotta az Isten országáról adott hét példázatában. A világ szántóföldjén tehát minden ember egy jó mag, vagy konkoly. A világ szántóföldjéről bőven jutott konkoly a mi magyar népünk közé. Sokáig nem vettük észre. Nagy történelmi megrázkódtatásoknak, politikai és gazdasági viharoknak kellett eljönniök, hogy a villámlások fényénél meglássuk a sok konkolyt, mely megfojtani igyekezett fajtánk jó termését. Hogy még mindig vannak konkolyok közöttünk, az nem a mi bűnünk, a mi hibánk és mulasztásunk az, hogy kellő időben nem látjuk meg őket, vagy későre veszszük észre a gyom növekedését. A “gonosznak fiai” körüljárnak, elmennek városról-falura, nehezen dolgozó munkástól - fehérgalléros tisztviselőhöz és a ravaszróka félrevezetéssel szórják közénk a romlást, a gyűlöletet és a pártoskodást hozó konkoly magvait. Ezek a magvak leggyorsabban a gyermekek és ifjak szivében csíráznak ki. A szülők féltő gonddal és szeretettel nevelik gyermekeiket s egyszer csak azt veszik észre, hogy tisztátalan szó hangzik el ajkukról. Nem hajlandók szótfogadni, sőt kigunyolják és kinevetik szüleiket. Ha megfigyeljük az ifjúságot megdöbbenve vesszük észre, hogy nagyrésze megveti mindazt, ami szép és lélek emelő, nem törődik Istennel, templommal, pedig a konfirmációi vizsga alkalmával hűséget fogadott és ígéretet tett, hogy fentartója lesz egyházának. A konkoly hintés szomorú eredményét látjuk a munkásság egy részének egyházellenességében is. Sötétlelkü, elégedetlen elemek végzik a romboló munkát magyar társadalmunkban. Nő a viszálykodás és a pártoskodás konkolya a magyarok között úgy itt az emigrációban, mint otthon a Kárpátok övezte kincses földön és a Tisza-Duna táján. De bármilyen ravaszsággal fáradoznak “a gonosznak fiai”, nem félünk tőlük! Nem, mert az Ur Jézus tanításából tudjuk, hogy az ember szivébe Isten tiszta és jó magot vetett. Ez a mag kikelt és termést is hozott: nemes gondolatokat, nagyszerű képességeket, magasztos indulatokat, pompás érzéseket. Hull a jó magnak a vetése minden nap a Szentirás lapjairól az emberek szivébe. A csírázó magvakat öntözi, locsolja az igehirdetés minden vasárnap és ünnepnap a templomban. Magvetés és aratás a jó tanítók munkája, a melegszívű szülők nevelése, imádkozása és Tel. SPring 7-8441 G O L I S A N O SPECIALIST IN ROBES (palást) for Hungarian Reformed Ministers Vestments for Altar, Pulpit, Platform Also expert tailoring in Social and Civilian Wear. 2 EAST 23rd STREET NEW YORK, N. Y. fenyítése. Magvetés, ha jó könyveket, újságcikkeket és folyóiratokat olvas a család. És viszik a keresztyének az Evangélium öröm üzenetét barátaikhoz, ismerőseikhez és minden emberhez. “A jó mag az Isten országának fiai”, szaporodnak, növekednek. Bár halljuk sebesen zugó szélnek zendülését és nem látjuk magasra csapni a kettős tüzes nyelvek lángját, mégis boldogan látjuk, hogy a Keresztyén Egyház határozott léptekkel megindult a fejlődés utján, növekszik benne a krisztusi élet és lélek. Az elvetett jó mag kikéi és sokszoros gyümölcsöt terem a mi magyar társadalmi életünkben is. Járjuk csak be lélekben letiport szülőhazánkat és lássuk meg, hogy az Ur napján minden magyar faluban és városban ezrek és ezrek sietnek az Ur házába. Zeng a zsoltár ajkukon, száll Isten felé az imádságuk és áhitatosan szedik szivükbe az Ige magvát. Lehetnek ott is itt is konkoly hintők, lecsaphat az ellenség nagy hatalommal, de sem a konkoly hintők, sem a hatalmasságok, még a pokol kapui sem vesznek diadalmat “Isten országának fiai” felett. Ámen. Nagy Pál János, detroiti lelkipásztor. Aug.-Sept., 1956 - Vol. 35. No. 8-9 Published monthly except June-July and August- September when bi-monthly, by the MAGYAR EGYHÁZ Publishing Company Editor-in-Chief--Főszerkesztő ZOLTÁN BEKY, Archdean Editor—Szerkesztő: DEZSŐ ÁBRAHÁM Contributors—Munkatársak The Ministers of the F. M. R. Church in America. Publication Office: 331 Kirkland PI. Perth Amboy, N. J. Telephone: VAIley 6-0794 Reentered as second class matter, October 10, 1952, at the Post Office at Perth Amboy, New Jersey, under the act of March 3rd, 1879. Subscription—Előfizetés évi $2.—yearly. ÍRÁS ÉS ÉLET . . .
