Magyar Egyház, 1955 (34. évfolyam, 1-10. szám)
1955-10-01 / 10. szám
MAGYAR EGYHÁZ 5 WAi>hmM>)í aga»& A keresztyén társadalomnak egyik legfontosabb feladata a jövő nemzedéknek, a gyermekeknek és az ifjúságnak a keresztyén nevelése. Ezen a területen végez felbecsülhetetlen értékű munkát a Vasárnapi Iskola, amely ebben az évben, 1955-ben ünnepli alapításának 175-ik évfordulóját. Az első vasárnapi iskolát 1780-ban alapította Robert Raikes, egy egyszerű angol nyomdász, de nálunk Magyarországon igazán csak a múlt század végén kezdett e mozgalom elterjedni, főképpen a nemrég elhunyt Dr. Viktor János apjának és Dr. Szabó Aladár volt budapesti lelkészeknek a kezdeményezésére. A második világháború alatt és után a magyarországi Vasárnapi Iskolai Szövetség már úgy megerősödött, hogy saját telepüknek és központjuknak a kiépítéséhez fogtak hozzá Tahiban, s ennek a szép fejlődésnek csak a bolsevista uralomátvétel vetett véget. A világ szabad országaiban azonban a mozgalom állandóan nő, s csak magában az Egyesült Államokban, például, minden vasárnap 35 millió lélek tanul Jézus Krisztusról a vasárnapi iskolákban. A vasárnapi iskoláknak a működése különösképpen olyan országokban nagyjelentőségű, ahol nincsen államilag kötelező vallásoktatás az iskolákban. Ilyen országokban az ifjúság keresztyén szellemben való nevelésének a legfontosabb eszköze a szülői házon kívül a vasárnapi iskola, ahol a gyermekek a keresztyén vallás alapelveivel ismerkednek meg. A JÖVŐ GENERÁCIÓ: Talán soha a történelem folyamán nem volt még nagyobb szükség arra hogy gyermekeink és az ifjúságunknak ezt a hitet átadjuk. A jövő generáció kezében lesz a felszabadított atom-energiának olyan hatalma, amelyet a világ még nem látott. A modern tudomány szinte naponként tárja fel a természet eddig rejtett titkait s az emberiség mindig újabb és újabb eredményeknek a birtokába jut. A jövő generáció felelőssége lesz, hogy ezeket az erőket úgy használja s ezzel a hatalommal úgy éljen, hogy az az emberiség javára és a világ építésére, ne pedig rombolására szolgáljon. Dr. Paul Malvin Payne, amerikai református lelkész mondotta, hogy az emberiség legfőbb reménysége ebben az atom-korszakban az, hogy rövid időn belül olyan férfiakat és nőket tud produkálni, akikre nyugodtan rá lehet bízni ilyen fantasztikus erőknek a kezelését. Ilyen férfiak és nők csak azok lehetnek, akik megtanultak Istentől szeretni és megbocsátani, akiknek az élete ilyen szeretetre, nem pedig gyűlöletre, erőszakra és hódításra van alapozva. A világnak csak egy reménysége van a megmaradásra, az hogy a jövő generáció megmarad keresztyénnek, sőt jobb keresztyén lesz, mint a mostani. És ebben a munkában végez nagy szolgálatot a vasárnapi iskola. CSALÁDI NEVELÉS SZÜKSÉGES Természetesen a vasárnapi iskola önmagában nem képes ezt a nevelést hiánytalanul megadni. Az az egy vagy másfél óra, amit a gyermek vasárnaponként a Biblia tanulmányozásával tölt, nagyon kevés összehasonlítva azzal az idővel, amit például csak a családja körében tölt el. A vasárnapi iskola nem helyettesítheti a családi keresztyén nevelést és nem mentesiti a szülőket gyermekeik iránt való felelőségüktől. Semmiféle műanyag nem helyettesítheti a házilag készült ételt és a családi nevelésnél nincsen jobb és eredményesebb. A szeretet fogalmát egy ember legelőször és legigazábban a családjában ismeri, s hinni is azoknak a hitén keresztül tanulunk meg legelőbb, akik a legközelebb állnak hozzánk a családunkban: apánk, anyánk és testvéreink utján. A vasárnapi iskola tulajdonképpeni szolgálata az, hogy azt a szeretetet és hitet, amit a gyermek családjában megtapasztalt egy tágabb horizonton és mélyebb értelemben vetíti a gyermek elé: vagyis hogy a gyermeket rávezeti arra, hogy a családi élet szűk keretein túl is szeretet és hit legyen Istennel, a világgal és embertársaival szemben való megtartásának a meghatározója. Ezen kívül a vasárnapi iskola adja a gyermek hite alá azt a fundamentumot, amelyet ismeret és tanulás utján szerez meg az ember, t.i. hitünknek azt az objektiv részét, hogy mit hiszünk Istenről és az Ő akaratáról. A vasárnapi iskolában tanuljuk meg a keresztyén hit nagy alapigazságait és ilyen tanulás és fejlődés utján öntudatosodik bennünk keresztyénségünk. Amit a családunkban megtapasztaltunk és gyermeki módon elfogadtunk, igy fejlődik ki meggyőződéssé és tudatos életformává. FELELŐSSÉG A TANÍTÓKON S ha ilyen nagy jelentősége van a vasárnapi iskolának az ott tanuló gyermek számára, akkor megértjük, hogy milyen óriási felelőség nyugszik a vasárnapi iskolai tanító vállain. Ez a tanító rendszerint nem lelkész, hanem a gyülekezetnek egyszerű, hivő tagja. De éppen azért mert nem lelkész, nem is érheti az a vád, hogy csak hivatalból mondja, amit mond. A vasárnapi iskolai tanító az evangélium hirdetésének éppen olyan fontos munkása, mint a lelkipásztor maga, mert az ő bizonyságtevése sokak számára nagyobb erővel bir, mint egy szószékről elmondott prédikáció. Mit kell egy vasárnapi iskolai tanítónak állandóan figyelemben tartani ahhoz, hogy munkája eredményes lehessen? Dr. Knoff, az amerikai protestáns egyházak szövetségének egyik vezetője ezt a következő három pontban foglalta össze: 1. ) Ne felejtsd el, hogy a keresztyénség lényegéhez tartozik az, hogy a világ problémáival foglalkozzék. 2. ) Mutasd meg azt, hogy milyen lenne a világ és a jövendő, ha valóban Jézus akarata szerint történne minden. 3. ) Bizonyítsd be, hogy a keresztyénség valóban felelet az emberek problémáira, s hogy a keresztyén hit valóban betölti az emberiség legnagyobb reményeit. Dr. Benkő István
