Magyar Egyház, 1954 (33. évfolyam, 2-12. szám)

1954-12-01 / 12. szám

MAGYAR EGYHÁZ 17 WARRENVILLE, CONNECTICUT ELSŐ MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ örömmel értesítjük lapunk olvasótáborát és független egyházunk egész közösségét, hogy a Warrenville, Con­necticut! Első Magyar Református Egyház népe tagjai­nak szeptember hó 26.-án hozott egyhangú határoza­tával a Független Amerikai Magyar Református Egyház keleti egyházmegyéjébe való felvételét kérte. A gyüleke­zetnek az Evangelical and Reformed Church new yorki szinódusából való elbocsátására vonatkozó tárgyalások e sorok Írásakor még folyamatban vannak és komoly re­ménységekkel kecsegtetnek. Amennyiben a kérdés rö­videsen kedvező elintézést nyer, Warrenville lesz a füg­getlen egyházkerület tizenkettedik uj gyülekezete az utolsó öt esztendő alatt. Hisszük, hogy ez a legkeletibb egyházunk a keleti egyházmegye élő és erős gyülekeze­tévé válik. Az egyház jegyzőkönyveinek a tanúsága szerint a gyülekezet 1928-ban alakult Kovács Béla akkori wal­­lingfordi lelkész vezetésével. A megelőző években is tar­tottak már istentiszteleteket, 1928-ban azonban hivata­losan megszerveződtek és presbitériumot választottak. Istentiszteleteiket az ashfordi town hallban tartották. Mindjárt a megalakulás után Keresztessy Imre körlel­kész vette gondjaiba a gyülekezetei és pásztorolta egészen 1950-ben történt nyugalomba vonulásáig. Mivel össze­sen négy kis egyház pásztora volt, Warrenville-ben csak havonta egyszer tartott istentiszteletet. A munka azon­ban Ígéretesen folyt. A gyülekezet szépen szerveződött. A templom után való vágyakozás az ő szolgálata idején született meg a szivekben. 1935-ben házat vett Warren­ville községben az egyház népe és azt tervezte, hogy megnagyobbítja és átalakítja, reá tornyot épit és temp­lomot varázsol belőle. Istentiszteleteiket éveken át itt tartották ugyan, de az építkezésből semmi se lett. 1950- ban uj telket vásároltak, megvették a templomépitő fairfieldi gyülekezet szétbontott fatemplomának marad­ványait, Warrenvillere szállították és a 44-es ut mentén a községtől egy mérföldre fölépítették régen megálmo­dott templomukat. A templom felszentelése 1950 októbe­rében volt. Érdemes megemlíteni, hogy a telekvásárlás, a templomépités és annak mind a mai napig való fenn­tartása összes költségeit minden külső segítség nélkül, egyedül tagjaik áldozatkészségéből teremtették elő. Adós­ságuk nincs. Az egyház tagjai áldozatkész, egyházsze­rető és őseik hitéhez hűségei ragaszkodó férfiak és nők. Keresztessy lelkész nyugalomba vonulása óta környék­beli lelkészek alkalmi szolgálataiban részesül a gyüleke­zet. Tagjai helybenlakó pásztort szeretnének, aki össze­szedje a szétszórt népet, különösen a második és harma­dik nemzedékbeli ifjúságot, megkezdje a magyarral pár­huzamosan az angolnyelvü istentiszteleteket, a vasárna­pi iskolai és ifjúsági munkát. Ha ez megtörténik, War­­renville-ről sokat fogunk még hallani. A felvételi kér­vényt hatvan egyháztag irta alá. Bízvást mondhatjuk, hogy lelkiismeretes munkával ez a szám rövid idő alatt megkétszerezhető lesz. Az Evangelical and Reformed Church alapos egyházi népszámlálást tartott Warren­ville környékén egy évvel ezelőtt. Sokszorosításban kia­dott jelentésük több mint százhúsz tagról és leendő tag­ról számol be. Hisszük, hogy Warrenville magyar református népe helyesen választott és élete uj szépségekben bontakozik majd ki közösségünkben. Szeretettel köszöntjük őket. Isten gazdag áldását kívánjuk kicsinyjeikre és nagyjaik­­ra, vezetőikre és vezetettjeikre. CSORDÁS GABOR. -------------o------------­TEMPLOMSZENTELÉS TORONTÓBAN A magyar templomok száma ismét szaporodott, hogy hirdesse az Isten dicsőségét és a magyar élniakarást. Torontóban a két évvel ezelőtt alakult Független Ma­gyar Református Egyház templomát avatták fel októ­ber 17-én délután lélekemelő szép ünnepség keretében. A templomszentelést Ft. Béky Zoltán, a Független Amerikai Magyar Református Egyház főesperese végezte magasszárnyalásu beszéd és ima kíséretében. Ugyancsak ő áldotta meg Nt. Steinmetz Károly lelkészt és indította el gyülekezetével együtt a további egyházépitő munkára az ezen alkalomból kapott uj palástjában. Az ünnepi prédikációt Nt. Nagy Lajos, a nyugati egyházmegye es­perese mondotta zamatos szép magyar nyelven. Rajtuk kívül Nt. Dr. Bötykös Béla, Nt. Borbás Antal és Tiszt. Ambrus Béla szolgáltak. Itt történt megemlékezés a bibliai alakokat ábrázoló színes ablakok avatása alkal­mával Alaksa Györgyné, szül. Frankó Erzsébet követésre­­méltó áldozatkészségéről, aki több mint $1,000-t adott Isten dicsőségére és megboldogult édesapja, Frankó Jó­zsef emlékkezetére. A hálaadó istentiszteletet Bötykös Katalin orgonajátéka és Mr. Gordon Batchelor ének­száma tette még felemelőbbé. Dr. Bötykös Béla, aki többször volt kisegítő lelkészi szolgálaton a templomszentelő egyháznál, külön $100-t adományozott bizonyságtevő beszéd kíséretében annak emlékezetére, hogy éppen ezen a napon volt házasságuk 25-ik évfordulója. Az egyházak képviselőin kívül Kenesei F. László, a Kanadai Magyarság főszerkesztője, Győrffy Lajos gond­nok, Nt. Steinmetz Károlyné beszéde, Szmutka Pál sza­valata, a Győrffy-testvérek énektriója, Nitschinger Pál hegedűszólója és az egyházi zenekar játéka tették feled­hetetlenné az összejövetelt, ahonnan még éjfél után is csak nehezen oszlott szét az együtt örvendező ünneplő közönség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom