Magyar Egyház, 1953 (32. évfolyam, 1-10. szám)
1953-01-01 / 1. szám
8 MAGYAR EGYHÁZ Rovatvezető: Urban József Kérdés: Mire szolgál az Újév s mi megünneplésének és a naptári év számításának a története? Felelet: Újév a polgári esztendő első napjának a megjelölésére szolgál és ma már csaknem mindenütt Január 1-én ünnepük. A történelem előtti idők primitiv emberei is megfigyelték az életadó égitestnek, a napnak a körforgását és azokat a változásokat, amelyek az évszakokban és a napok hosszússágában mutatkoztak. Lassankint rájöttek, hogy úgy a tavaszi, mint az őszi évszakban van egy időpont, amikor a nappal az éjszakával egyenlő. Elhatározták hát, hogy a nap körforgási ciklusának, vagyis az évnek első napjául azt a napot jelölik meg, amelyen a természet újra éledése idején, azaz a tavaszi évszakban a nappal egyenlő az éjszakával. így született meg az alső Újév, amelyet már a primitiv társadalomban is vidám ünnepségekkel ünnepeltek meg. Az ezalapon való időszámítást a történelmi nyomok szerint hivatalosan először az egyptomiak vezették be, akik a nap évi körforgásának az időtartamát 365 anpban állapították meg. Az egyptomi időszámítást vették át később a rómaiak is, akiknél Jupiter főpapjának volt a feladata a naptári időt számontartani és az Újév méltó megünnepléséről gondoskodni. Mivel azonban az év időtartamának megállapítása nem volt egészen pontos, a Krisztus születése előtti 45-ik évben Újév a tavaszi éj-napegyenlőség napjától már Júniusig tolódott ki. Ezen a zavaros helyzeten kívánt segíteni Julius Caesar a róla elnevezett Julián Naptárral, amely szerint az Újév Január 1-én kezdődött és a későbbi eltolódások kikerülése végett minden negyedik évnek szökő évnek kellett lennie, amikor az év 365 napjához egyet hozzá kellett adni. Azonban még ez a körültekintő számítás sem bizonyult egészen pontosnak, amennyiben minden 400 esztendőben három teljes napi időveszteség állott elő, úgy hogy az 1582. esztendőben már közel két hét különbség volt a csillagászati és naptári Újév között. Ennek a különbségnek a kiküszöbölése végett vezette be Gergely pápa az u.n. Gregoriánus Naptárt, amelyet lassanként a zsidók és a görög katholikus oroszok kivételével minden európai nemzet elfogadott. Példájukat követték a többi civilizált népek is, ellenben a zsidók továbbra is a Tisri nevű hetedik hónapban ünnepelték a "kürtzengések ünnepét”, vagyis az Újévet s az oroszok egészen 1918-ig ragaszkodtak a Julián Naptárhoz, a perzsák pedig még most is a tavaszi éj napegyenlőség napján, Márciusban ünnepük az Újévet. Természtesen, mint általában véve az emberi alkotás, a ma használatban lévő modern naptár sem tökéletes. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a Népszövetségben amely politikai téren nem tudott megoldani semmit s nem volt egyéb, mint egy nemzetközi sóhivatal, ahová hiába ment panaszával akármelyik nemzet—1927 táján felvetődött a naptár-reform kérdése. A beérkezett kb. 185 javaslat közül legnépszerűbbnek bizonyult az a terv, amely szerint az esztendő tizenhárom 28 napos hó napból állana; minden hónap vasárnappal kezdődne és szombattal végződne, de December egy extra szombat hozzáadásával 29 napból állana és szökő évben Junius is 29 napos volna. E terv szerint tehát Újév mindig a December 29-iki extra szombatnap utáni vasárnapra esne, igy az emberek a két egymás után következő szombat és az újévi vasárnap felhasználásával több munkaszünethez jutnának és megfelelőbb alkalmuk volna az ünneplésre is. E sok tekintetben praktikus terv a Népszövetség megszűnése, illetve a II. Világháború bekövetkezése miatt nem valósulhatott meg, de remélhető, hogy ha az Egyesült Nemzetek nevű nemzetközi szervezet nem kerül a Népszövetség sorsára, a világhelyzet javulása esetén a naptár-reformot ismét előveszik és lesz is belőle valami. Kérdés: Jó keresztyén hogyan ünnepel és miről emlékezik meg Újév napján? Felelet: Igaz ugyan, hogy az egyházi év Advent első vasárnapjával kezdődik és az üdvtörténet szempontjából ettől a naptól számítjuk ünnepkörünket, jó keresztyénnek azonban buzgón kell megünnepelnie a polgári Újévet is. Hálát kell adnia Istennek az elmúlt esztendő áldásaiért és az ö segedelmét kell kérnie a bekövetkezett uj esztendőre. De vallási szempontból is fontos reánk nézve az Újév, amely tudvalevőleg a Megváltó születése utáni nyolcadik napra esik. 0 nem a törvények eltörlése, hanem betöltése végett jött erre a világra. A törvény pedig előírta, hogy születése utáni nyolcadik napon minden fiu-gyermeket fel kell vinni a templomba s ott Istennek kell szentelni és nevet kell neki adni az előirt ceremóniák szerint. Ezen a ponton is betelt hát vele kapcsolatban a prófétai jövendölés és elég tétetett az isteni parancsnak, amikor Öt nyolcadnap múlva a jeruzsálemi templomban felajánlották Istennek és az 0 általa rendelt nevet adták néki. Arról is meg kell emlékez-
