Magyar Egyház, 1953 (32. évfolyam, 1-10. szám)

1953-01-01 / 1. szám

MAGYAR EGYHÁZ 17 fáradt vándor szivére és újra emlékezni kezd arra, ami mindörökre feledhetetlen: az otthoni harangszóra és az édes kis falura. NAGY LAJOS Fenti történetet legyen szabad kiegészíteni egy rövidebb elbeszéléssel amelyet a "Pataki Diákok Anekdótakinsce” I kötetének 54-ik oldalán olvashatunk: "Tompa kívánsá­gára kimondta a hanvai presbitérium, hogy betiltja a "Haj­­nalozás”-t. A hajnalozás (hajnali mulatozás) abban állt, hogy a kézfogó vagy eljegyzési mulatság után a násznagyok bementek a lelkészhez, bediktálandók a kihirdetendő jegye­sek nevét s az egyéb szükséges adatokat. Ez a jelentés az átmulatott éjszaka után többnyire igen zajos volt, mert a násznagyok cigánybandával kisértették magukat a parókiára. Tompa egy téli korareggelen hallván a közeledő zeneszót és a kurjongatást, mindjárt tisztában volt vele, hogy megint hajnalozni jönnek. Nem szólt egy szót sem, csak felkelt, felöltözött, hatalmas furkóst vett a kezébe, kiment az ut­cára s szigorú szóval megdorgálta a társaságot, amiért át­hágták a presbitérium tilalmát. A cigány el is hallgatott nyomban, mire az egyik "nyakbalevő” (ittas) legény oda­kiáltott néki: Cifrázd, füstös! Tompa arcán abban a pillanatban veresség lobbant fel, megforgatta a furkóst, félperc alatt szétverte az egész tár­saságot s ráadásul összetörte a nagybőgőt is.” Szerkesztő. • "NE FÉLJ, CSAK HIGYJ!” Egyházunk lelki és anyagi életének egyik legerősebb tar­tóoszlopa Női Köreinknek hűséges asszonyi serege. Szeret­nénk időről-időre hozzájuk is szólni lapunk hasábján. Most, amikor a választások már mindenőtt megvoltak s Nőegyleteink uj tisztviselőkkel indulnak az uj esztendő szolgálatára, had köszöntsük őket egy egyszerű, de szívből fakadó verssel. írója, özv. Cseresznye Istvánná asszonytest­vérünk, a Perth Amboy-i Nőegyletnek egyik hűséges tagja. Egyike azoknak a mesemondóknak, akiket a magyar falu színes és termékeny világa szült. Verseit nem veti papírra, nem töpreng a rímek felett, csak megnyitja szivének gaz­dag kincses tárát és máris ömlik a szó és gondolat. Versei abban a pillanatban születnek, amikor feláll a pódiumra. Értéke a közvetlenségben rejlik. Özv. Cseresznyéné asszony­testvérünk már túl van a 72 éven. Sokat emlegeti mostaná­ban, hogy nemsokára Floridába megy s menten hozzáteszi, hogy a Perth Amboy-i Független Egyház temetője a Florida Road-on van. A mi szivünk kívánsága az, hogy Isten so­káig éltesse a Cseresznye Istvánnékat, Nőegyleteink áldott tagjait. KÖSZÖNTŐ Kedves Nőtestvérek Mi itt megjelentünk Keleti bölcsekkel Csillag után jöttünk. Meg is találtuk itt Lelkünk megváltóját El is hoztuk néki Szivünk hódolatát. Nem hoztunk aranyat Sem mirhát sem tömjént De elhoztuk szivünk Igaz szeretetét. Vallásunk fáklyáját Fennen lobogtatva Hogy fényljék messzire Mint az éj csillaga. Óh, bárcsak meglátnák Az eltévelyedtek Kik az Ur ügyével Soha nem törődtek. Mentői sötétebb ma A vakságnak éjjé Legyen annál világitóbb Az Ige szent fénye. Fel hát a hálára Fennkölt női lelkek Az Ur dicsérete Legyen a főérdek. Kedves Nőtestvérek Kívánom Istentől Küldjön áldást Rátok A magas mennyekből. Elmondotta özv. Cseresznye Istvánná Staten Islandon a Női Kör 30 éves jubileumi ünnepségén, 1952 adventjében.--------- « ♦ » --------­• "Minden nép a maga istenének nevében jár és mi is a mi Urunk Istenünknek nevében járunk örökkőn örökké.” Mikeás 4:4

Next

/
Oldalképek
Tartalom