Magyar Egyház, 1946 (25. évfolyam, 3. szám)
1946-03-01 / 3. szám
A SZEGHALMI PAP Közismert tény amerikai magyar körökben, hogy a novemberi magyarországi választásokon minden szovjet befolyás és kommunista nyomás ellenére a Kisgazda Párt kapott többséget. Ez az a párt, amelyet valamikor még Nagyatádi Szabó István alapított s amelynek később Eckhardt Tibor volt a vezére mindaddig, mig el nem menekült Magyarországból. Az ő távozása után Tildy Zoltán szeghalmi református lelkész vette át a vezetést, de amikor 1944 márciusában a názi hadak ragadták kezükbe a tulajdonképeni hatalmat, ő is menekülni volt kénytelen s bujdosásban volt az orosz haderő megérkezéséig. Ekkor megkezdte a Kisgazda Párt újjá szervezését. Hogy mily eredménnyel, mutatja a novemberi választáson biztosított óriási többség, amellyel a választók zöme a Kisgazda Párt mögé sorakozott s aminek folyományaként az egyszerű kálvinista pap a miniszterelnöki székbe került. Azóta a Magyar Nemzetgyűlés 1946 február 1-én tartott ülésén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot és köztársasági elnökül a miniszterelnököt,Tildy Zoltánt választotta meg s megválasztotta az első köztársasági kormány elnökét is Nagy Ferenc személyében, aki Tildy után a Kisgazda Párt elnöke volt. Az amerikai magyarság különféle árnyalatú csoportokhoz tartozó rétegei természetesen a csoportjuk felfogásához hasonló érzelmekkel vették tudomásul ezt az óhazai hirt, de azt bátran állíthatjuk, hogy a túlnyomó többség lelkében az eredmény megnyugvást keltett. Az itt-ott felhangzó kritizáló megjegyzések tevőinek és az Óhazában most felszínre került férfiakat nem ismerő olvasóinknak tájékoztatására alább hozzuk azt a budapesti Magyar Nemzet cimü újságban megjelent cikket, amely az államfővé lett szeghalmi pap személyével foglalkozik.Előbb azonban néhány sort szentelünk annak közlésére, amit mi tudunk róla. Tildy Zoltán, ahogy mi ismerjük, kálvinista papi hivatását halálosan komolyan vevő ,a magyar föld népét őszinte szívvel szerető s közelebbről a magyar reformátusság gazdasági és szellemi nívójának emeléséért minden áldozatra kész férfiú. Ezt bizonyítja az is, hogy mint hajdan Gedeon, élethivatását is képes volt feladni, hogy szorongatott népének élére állhasson, pedig papi hivatásának szerelmese volt. Bennünket, az ország minden részéről öszszesereglett diákokat, főleg idősebb theologusokat 1921-ben hozott össze vele a láthatatlan isteni kéz. Azon a nyáron a MEKDSz, vagyis a Magyar Evangyéliomi Keresztyén Diákszövetség a házi szövötteséről hires Balatonendréden — Siófokhoz közel’ —• tartotta évi konferenciáját. A nagy távolság dacára Sárospatakról is elmentünk ketten. Nem bántuk meg. Nemcsak az öt egyházkerület diákjainak képviselőivel ismerkedhettünk meg, hanem megláthattuk és hallgathattuk a kommün után ujult erőre kelt, évangyélomi szellemmel mindinkább megtelitődő diák-élet vezetőit is. Ott volt közöttünk Kovács }. István, ifj. Viktor János, Bereczky Albert, Szőnyi Sándor, dr. Vass Vince, Kájel István — hogy csak néhány ismertebb nevet említsünk — és a kevéssel azelőtt kikerült papi nemzedék képviselői között Tildy Zoltán. Tildy, mint az egyik megbeszélési csoport vezetője, a falusi nép művelődési lehetőségeiről szinte átszellemült arccal beszélt. Utalt annak a nemzet életében való mérhetetlen fontosságára, az egészséges hitéletre gyakorlandó jótékony hatására és ezzel kapcsolatban arra a szerepre, amely a magyar társadalmi életben a főiskolákból kikerülő uj magyar vezetőkre várakozik. Mint mondotta, a magasabb műveltségi fokra emelt, gazdaságilag független és evangyéliomi szellemben vezetett földmives rétegek sokkal biztosabb életlehetőséget nyújtanak az egyes egyházközségek és lelkészeik részére is, mint a congrua és a más címen igényelt államsegélyek mankója. íme, már akkor kikivánkozott szivéből az egyház és állam különválasztásának gondolata, amikor még sem ő, sem hallgatói közül senki még csak nem is álmodhatott arról, hogy ő valaha a miniszterelnöki székbe kerül, vagy épen államfő lesz! De a szeghalmi pap nemcsak beszélt, hanem cselekedett is. A népművelés leghathatósabb eszközének, a később sok-sok evangyéliomi szellemben irt traktátust és könyvet termelő Sylvester-nyomdának csaknem egyik leglelkesebb propagálója és magának a Magyar Traktátus Társaságnak is egyik oszlopos tagja volt. Utaink később elváltak, igy papi működéséről és politikai pályafutásáról nem sokat tudhatunk, ilyen vonatko-12 - MAGYAR EGYHÁZ
