Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-08-01 / 4. szám
MAGYAR EGYHÁZ 13 az a másik tévedés, hogy az Egyházat sokszor csak a temetés második oldalának, a társadalmi oldalának a nagyobbá, díszesebbé, ünnepélyesebbé tétele végett és nem valódi vallásos szükségérzetből erőltetik. Erre pedig önmagára csak valamit is adó vallásos közösség, egyházközség, lelkész, a világ minden pénzéért nem adhatja oda magát. Először is igazságtalanságot követne el a maga hűséges, rendes, istenimádó, sákramentommal élő tagjaival szemben, akik joggal kérdezhetnék, hogy mi értelme van akkor az ő hüségöknek, ha egy elbírálás alá vétetnek azokkal, akik sokszor talán egyenesen kinevették őket hűségűkért. Másodszor pedig akárhogyan szépitgetné magát az az egyházközség vagy pap a szeretetre való kegyes hivatkozgatással, nem kerülhetné el a pénzért mindenre-kaphatóság jogos vádját. Végül pedig, hogy el ne felejtsük, mint ilyen esetekben el szokták felejteni, az Isten igazságának, az Isten dicsőségének, az Ő nagyságos dolgai tisztességének a rovására megy az ekklézsia és a pap minden olyan funkciója, amely nélkülözi a jogosság és igazságosság fundamentomát és okvetlenül maga után vonja az Isten és az ő erkölcsi világrendje kárhoztatását. A helyes dolog tehát az, hogy aki azt óhajtja, hogy temetésénél az Isten Egyháza is ott legyen, az éljen az Isten Egyházának hűséges fia vagy leányaként életében is. Aki igy él, annak a temetésénél nincsen az Egyházzal baj. Megy szó nélkül, édesanyai szivvel az Úrhoz szólított gyermeke koporsójához és azzal a szivvel ajánlja gyermeke lelkét az Urnák és minden tőle telhető tisztességgel adja át földi sátorházát az anyaföldnek. Az olyanoknak az esetében pedig, akik életökben nem bizonyítják magukat mindenben az Egyház engedelmes tagjának még talán annak dacára sem, hogy hozzátartozóik egyházias életet élnek, különös tennivalója van az ekklézsiának és a hozzátartozóknak is. A különös tennivaló pedig az, hogy ne szűnjenek meg az illető testvért, családtagot, rokont, barátot inteni, kérni az Egyházon keresztül való kibékülésre az Istennel. Ha ez az intés, kérés eredménnyel jár, akkor az Ige szerint lelket mentettek meg, mert írva van, hogy “aki bűnöst térit meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez.” (Jakab lev. 5:20.) Ha pedig minden kérés, minden intés hiábavalónak bizonyul, akkor az Anyaszentegyház kötelessége az, hogy Istennek engedjék inkább, mint az embereknek ; a hozzátartozók, a rokonok barátok, gyülekezeti tagok kötelessége pedig az, hogy megértéssel, zúgolódás nélküli belátással fogadják az Anyaszentegyháznak Istenhez, önmagához és a maga rendes, hiv tagjai kiváltságaihoz való alkalmazkodását. A hozzátartozók számára ennek nem szabad nehéznek lenni, mert nekik kell a legjobban tudni és ők, ha akarják, tudják is, hogy mennyire igazságos az Anyaszentegyház eljárása. “Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó.” Dr. V. K. EGY SOKATMONDÓ LEVÉL. Igen tisztelt Főtiszteletü Ur! Mondhatom, hogy nagyon lehangolt voltam az utolsó napokban, mikor a testvérem és sógorom irta Elyriaból, O., hogy az ottani csatlakozott lelkész nagy dühében hogy lehordta a független egyházakat és azok papjait, mikor összejött vele. De nem mondta meg, hogy mi is hát a baj és ők is már nagyon szerették volna tudni, hogy mit is tehettek a független egyházak és papjaik, hogy Tóth Tibor szerint már ma-holnap egy sem lesz belőlük, sorra megbuknak és Leechburg lesz az első. Mert a Göndör elbánik Sebestyénnel, meg Borsyval, meg Daróczyval és ha nem lesz pap, nem lesz egyház sem. Kézről kézre adogatja a Göndör újságját Tibor tiszteletes, hogy nézzék, hogy törülnek el bennünket a föld szinéről és tiszteletes Tibor szerint ki fogunk dögleni. Még ezen át sem esek, csak kapom a másik förmedvényt Homesteadról, a 6-ik osztálytól. Rigó János aláírással körlevél az osztályokhoz. Ma reggel kaptam meg a “Református Újságot” és ezt átolvasva, mindjárt tudtam honnan fu a szél és miért nagyon helyes, hogy az Elnök Ur és a Titkár Ur igy felvilágosítja a tagságot. Hiszen a tagság nagyobb részen nem ért egyet sem Pittsburgh-gal sem Homesteaddel, hanem ezeket súlyosan elitéli. Mi sem értünk velők egyet. Ha a tagoknak itt úgy tetszik, válaszolunk a homesteadi förmedvényre. Ha nem, figyelmen kivül hagyjuk. Maradok mély tisztelettel, Leechburg, Pa. Bartha Zsigmond. FELSZÓLÍTÁS. Szeretettel kérem mindazokat, akik a legutóbbi negyedévi vasárnapi iskolai leckék árát még be nem küldötték, hogy hátrálékaikat szíveskedjenek rendezni. Bodnár István.
