Magyar Egyház, 1933 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1933-08-01 / 4. szám
“ÁLLJATOK ELLEN...” Nehány komoly szó Egyházunk tagjaihoz W* DO OUR PART Mint Egyházkerületünknek főgondnoka szomorúan láttam az utóbbi hónapokban, hogy rosszindulatú, gonoszlelkü emberek szabadjára engedett indulatokkal Egyházunkat, annak vezetőit és tagjait becsmérelték, sőt gyalázták, csak azért, mert hitükhöz, meggyőződéseikhez és elveikhez tántorithatatlanul ragaszkodnak s egyházi életüket a magyar református öntudat és önerő alapjaira helyezve élik. Nem egy esetben Istennel és az Ő Egyházával mit sem törődő, azon kívül élő egyének is bátorságot vettek maguknak dolgainkba belekontárkodni s fékevesztett demagógiájukkal hol hírlapi cikkekben, hol hivatalos, hol félhivatalos nyilatkozatokban a mi áldozatos életű s bennünket öntudatra nevelő lelkipásztorainkat is rágalmazni. Úgy okoskodnak ezek a susárlók, hogy mert ők, úgy az egyházi, mint a magyar közélet terén eredményeket produkálni képtelenek, majd Egyházunk tagjainak gondolkodását mérgezik el s fordítják vezetői ellen. Céljuk nyilvánvaló: megingatni annak az egyetlen magyar egyházi közösségnek alapjait, mely hitünk és fajunk őserejére támaszkodva szolgálja Isten országának s a magyar református Sionnak szent ügyét. Olyanok teszik ezt, akik az egyházi és közélet terén eddig mindig csak kerékkötő láncoknak bizonyították magukat. Akik semmit nem alkottak még, de mások alkotásait rongálni igyekeznek minden módon. Szomorú látni ezt az ádáz rohamot minden jó léleknek különösen akkor, midőn azt magukat lelkivezéreknek tartó egyének rendezik, talán maguk sem tudván, hogy a magyar református öntudat meggyilkolásának szerepét viszik. Mindezeket látva és figyelve, kötelességemnek érzem Egyházunk tagjait figyelmeztetni arra, hogy a megtévesztő dema□ gógiának handa-bandázását tudomásul sem véve, rendületlenül építsék egyházközségeinket és őrizzék meg a békességet. Őrizkedjenek pedig azoktól különösen, akik a bárány ruhájában közeledve, magukat már a második mondatban ragadozó farkasoknak bizonyítják. Mi mindenkivel békességben igyekeztünk és igyekszünk élni, de aki bizalmatlanságot akar sorainkba csempészni, azt — legyen bármily népből vagy felekezetből való — a leghatározottabban elitéljük s azzal szembefordulunk, mert arra tanít bennünket az evangélium. “Álljatok ellen az ördögnek s elfut tőletek.” (Jak. 4:7.) Ha pedig ezután is még valaki vagy valakik Egyházunk tagjait vagy épen lelki pásztorainkat háborgatnák s Egyházunk hűséges szolgálatában magakadályozni igyekeznének, kérem az erre vonatkozó jelentéseket Egyházkerületünkhöz eljuttatni. Minden tisztességes népe a világnak arra törekszik, hogy Egyházát önerejéből építse, vezetőit felelősségteljes munkájában segítse. Mi ezt tettük eddig s ez az, amiért az irigység és rosszakanat feltámadt újra ellenünk. És pedig most sem amerikai testvéreink részéről, akik dicsérni szoktak bennünket érte, hanem azoknak a magyar vezetőknek részéről, akik az elmúlt évtizedek alatt hatalmas amerikai segélyforrásaik ellenére sem tudtak megfelelő eredményeket felmutatni. Nekünk egyetlen célunk van: A legnagyobb áldozatok árán is építeni Egyházunkat, támogatni azokat, akik az építés vezetésében előljárnak. Ezt tettük a múltban, ezt kell tennünk a jelenben. “Akinek füle van, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezetnek.” Testvéri szeretettel: BODNÁR ISTVÁN, egyházkerületi főgondnok. □ T
