Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-01-01 / 1. szám
MAGYAR EGYHÁZ Az első áldozat. Budapesti híradás szól róla, hogy ott két fiatal egyetemi hallgató összeszólalkozott a Habsburg kérdés fölött. Az összeszólalkozásból verekedés, a verekedésből lövöldözés lett s az egyik fiatalember állítólag már bele is halt sérüléseibe. Szörnyű eset. Kialudt az első magyar élet azért, mert van Magyarországon egy csoport, mely a nemzet óriási többségének utálata ellenére egy Ottó nevű Habsburg-gyereket akar beerőszakolni a magyar trónra. Világháború, forradalmak, megszállás s az elmúlt tiz esztendő minden inemzetpusztitó nyomorúsága sem elég hát arra, hogy az idegen dinasztiához dörzsölődni akarók csoportja ráeszméljen bűnére, mely Habsburg propagandával megérzi a lelkeket? Mert a kiomlott magyar vérért nem egészen az a fiatal ember felelős, aki azt a revolvert elsütötte. De egészen felelős az a réteg, mely nem akarja belátni, hogy semmi kontaktusa sincs tovább a nemzettel s burkolt vagy nyilt propagandájával tragédiát készít elő. Tragédiát, mely nem a nemzetet pusztítaná el, de könnyen elpusztíthatja azokat, akik lelkiismeretlenségükkel veszedelmes csóvákat dobnak a magyar életre. Református Egyesület. A ligoinieri református Árvaházat fenntartó Református Egyesületnek konvenciója lesz a tavaszon. Az uj alapszabály szerint ezen a konvención már kevesebb lesz a delegátusok száma, mint régebben lenni szokott. A szám kevesebb lesz, de az elvégezni való több vagy legaláb is fontosabb. Most kell majd a plenum elé kerülni a kérdésnek, hogy mi a véleménye az Egyesületnek a nagy magyar egyletek egyesítésének ügyében ? És annak is, hogy egy ilyen egyesítés esetén mi legyen a sorsa az Árváháznak? Bővebb magyarázat nélkül is látszik, hogy ezek sorsdöntő kérdések. Minden magyar református emberinek komolyan kell gondolkoznia ezeken. Mert éppen nem mellékes az, hogy Amerika magyar református népének ez az egyetlen közös szép intézménye mivé fejlődik vagy mivé satnyul a jövőben. Gondolkozzunk. Uj liturgia. Az ahány ház, annyi szokás szertelenségei felé hajlott magyar református liturgia ügyében végre intézkedett a Magyarországi Református Egyház Zsinatja és 1931 januártól kezdődőleg kötelezőleg írja elő minden egyházközség számára az egységesen alkotott istentiszteleti rendet Megszűnik tehát végre az az állapot, melyben dunántúli református ember a tiszántulon, a tiszáninneni a dunáninnen az Igén kívül jóformán csak a toronycsillagáról, esetleg a pap palástjáról tudta meg, hogy a saját hitének templomában van. Legfőbb ideje annak, hogy ez az állapot a múlté legyen. A legszebb azonban az lenne, ha nemcsak a Csonkaország határain belül, de úgy a megszállott területeken, mint Amerikában is egységes rend mellett folynának istentiszteleteink. Lehet ez?!.... Szervezeti egység jöjjön el a te országod! Kálvineumokat védő szövetség. A magyar református papok élő lelkiismerete teremtette meg a papi árvákat származásukhoz méltó nevelésben részesítő fiú Kálvineumot Hajdúböszörményben és leány Kálvineumot Nyíregyházán. Most, újabb segítő és támogató lépés gyanánt megszervezték ezt a két intézetet védő szövetséget. Tagja lehet a szövetségnek mindenki, aki évenkint legalább 1 pengővel, azaz 17 és fél centtel, mint pártoló tagdíjjal, támogatja a Kálvineumokat. A nagy cél az, hogy a Kálvineumok nevelő gondja a papok gyermekein kívül a világi egyházi elöljárók gyermekeire is kiterjesztessék. — Olyan egyházi férfiak gyermekeiről van tehát szó, akik szivük legszentebb érzéseit, agyuk legnemesebb gondolatait a közegyház javára szentelték oda, és a hívők épületére adták oda. — 22 —