Magyar Egyház, 1931 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1931-10-01 / 10. szám
MAGYAR EGYHÁZ tollát azonban úgy irányította az Istennek Szent Lelke, hogy a Szentirásban nincsen semmi ellenmondás (contradiction), hanem a Krisztus Jézusban, mint középpontban, a legcsudálatosabb egységben fogódik össze minden. Épen ebben a csudálatos, egységesen Krisztusra mutató tartalomban kell keresnünk és találnunk a Biblia isteni eredetét. Ezért vallja Egyházunk a Biblia iratairól, hogy “azok kellő hitelessége önmaguktól van és nem emberektől.” (II. Helvét Hitvallás, I. Rész.) A Biblia nyelvei. Az ó-szövetségi Szentirás két, vagy három kisebb részlet kivételével az ős héber (Hebrew) nyelven Íratott. Ezt a nyelvet idővel maguk a zsidók is elfelejtették és csak külön tanulás árán juthattak el annak ismeretére az ő vallásos életük vezérei. — Az uj-szövetséget, érezve, hogy az Istennek az egész világ számára szánt ajándéka az, — az akkori világnyelven, a görög nyelven Írták a szentirók. Ma már ez a görög nyelv is a holt nyelvek közé tartozik és csak külön tanulmányozás utján lehet elsajátítani. A szent iratok eredetileg pálcikák köré tekerhető tekercsekre (parchment) írattak. Szokás volt őket az istentiszteleti összejöveteleken olvasni, épen úgy, mint mostan is olvastatnak a mi istentiszteleteinken. Innen következett aztán az, hogy minden gyülekezet igyekezett a maga számára lemásoltatni a szent iratokat és minden gyülekezet féltő gonddal őrködött a birtokában lévő iratokra. A gondviselő Isten a gyülekezeti bibliaolvasás utján terjesztette és őrizte meg az Ő szent igéjét. Bibliafordítások. A Biblia két nyelvét: a héber és görög nyelvet régen sem értette és ma sem érti mindenki, csak azok az aránylag kevesek, akik magasabb iskolákban éveken át tanulták azokat. Hogy az Istennek beszéde senki elől ne legyen elzárva, szükségessé vált a Bibliának a különböző népek nyelvére való lefordítása, így állottak elő már réges-régen a különféle fordítások az ó szövetségről, az uj-szövetségről, és a teljes Szentirásról. A bibliafordításokat különösen előmozdította a Reformáció, amely elvvé (principle) tette, hogy minden népnek a maga tulajdon nyelvén hirdetíessék az Isten igéje. Ma már csaknem egy ezerre tehető azoknak a nyelveknek és nyelvjárásoknak a száma, amelyekre legalább az uj-testamentomnak egyik vagy másik része lefordittatott. A magyar bibliafordítás. Magyar nyelvre a legsikerültebben és a legáltalánosab ban elfogadott módon Károlyi Gáspár (Született a szatmármegyei Nagy-Károlyban), gönczi (Abauj m.) református lelkipásztor és esperes fordította le a Bibliát 1590-ben. Az ő fordítását több, mint háromszáz esztendeig változtatás nélkül használta a magyar reformátusság. Miután azonban 300 év alatt sok változáson megy át egy nyelv, egy hivatalos egyházi bizottság átdolgozta, revideálta Károlyi fordítását és 1905-ben ilyen revideált formában jelent meg a Károlyi fordítása és ebben a formában használatos most is. (Ajánlatos egy kis összehasonlitást tenni a két fordítás között.) A Biblia terjesztése. A világosság nem arra való, hogy véka alá rejtessék, mondotta a mi Urunk Jézus Krisztus (Máté ev. 5:15.) Az Ö Igéjét sem azért adta az Isten, hogy azt elrejtsék az emberek, hanem azért, hogy annak világosságánál járjanak. A Szentirást tehát hirdetni és terjeszteni kell. A Szentirás terjesztésével hatalmas bibliatársulatok (Bible Society) foglalkoznak. Ezeket a társulatokat az Isten igéje után való szomjúság és az Isten igéjének terjesztésére való készség hozta létre (Mary Jones története) és az is tartja fenn őket. Legnevezetesebbek közülök a Brit és Külföldi Biblia-Társulat (British and Foreign Bible Society), amely a magyar Bibliák kiadója is, továbbá az Amerikai Biblia-Társulat (American Bible Society, Bible House, Astor Place, New York City), a Skót Nemzeti Biblia-Társulat és sok más hasonló társulat Német-, Holland-, Francia-országban, Svájc-bam és más országokban. Ajánlatos, hogy minden egyházközségnek legyen egy kis iratterjesztése és abban a főhelyet a Biblia foglalja el. Akinek Bibliára van szüksége, az szóljon lelkipásztorának és az örömmel juttatja hozzá a könyvek könyvéhez. Kérdések: 1. Ki tudna megnevezni egy párat a Biblia irói közül? 2. Okozott-é valami zavart, ellentmondást a Szentirásban az, hogy nem egy időben és nem egy ember által Íratott ? 3. Kiben nyer egységes tartalmat és célt a Szentirás? 4. Honnan van a szent iratok tekintélye a II. Helvét Hitvallás, Anyaszent— 15 -J
