Magyar Egyház, 1929 (8. évfolyam, 9-12. szám)
1929-10-01 / 10. szám
7 után korábban őket magukat szentelte fel az egyházkormányzói tisztségre egy másik egyházmegye esperese. Egyházmegyéjének a 18.-ik század végéig nyolcz körzetben 108 anyaegyházközsége volt a leányközségeken kívül, igy gondolhatjuk, hogy milyen nagy elfoglaltsága volt. Hire, tekintélye és befolyása olyanná nőtte ki magát, hogy a kassai luteránusok 1587.ben őt kérték fel, hogy a segédlelkészökül megválasztott Bihari Lukácsot szentelje fel. A kérelemnek Károlyi Gönczön eleget is tett. Mint egyházi vezető férfiúnak, aki hívei hitének tisztaságáról felelős az Istennek, sok gondot és munkát szerzett a szentháromság ellenes unitáriánus mozgalom, amely Erdélyben talált először melegágyat, de onnan Magyarországra is átcsapott. A Károlyi szomszédságában Egri Lukács volt az unitárius felfogás képviselője, akit 1565.-ben szülővárosában, Egerben találunk. Tanainak megcáfolására Károlyi saját városába, Gönczbe hivott össze zsinatot 1566 január 22,-ére. De nem sikerült rávenni Egrit, hogy téves nézeteit visszavonja. A zsinat 21 hitcikket fogadott el és meghagyta, hogy senki uj tanokkal ne álljon elő, hanem minden papnak legyen bibliája, Kálvin kátéja és genfi hitvallása és ezek tanítása alapján oktassa a népet. Két év múlva Szikszón (1568 jan. 6.) újra zsinatot tartottak Egri ellen. Itt kimondták azt is, hogy az úrvacsorában ostya helyett kovászos kenyeret használnak. Ez az intézkedés Miksa királynak nem tetszett és a zsinatot királyi megbízottja utján betiltotta. Azonban az unitárius tanok terjedése nemcsak a reformátusoknál, hanem a római katholikusoknál is nyugtalanságot ' okozott annyival inkább, mert Egri időközben Ungváron foglalt el lelkészi állást, így Károlyi kieszközölte, hogy 1568 január 27.-én a reformátusok az ágostai hitvallású evangélikusokkal együtt zsinatra jöhettek össze Kassára, amelyen ő elnökölt. Egri beterjesztette hitvallását és kérte annak cáfolatát. A nyolc napig tartó zsinat az Egri 27 tételére ugyanennyi tételből álló hitvallást készített. Mivel a megczáíolt Egri nem vonta vissza tanait, a királyi megbízott börtönbe vetette, aki még a fogságból is terjesztette Krisztus istenségét tagadó iratait. Az orthodox párt Sárospatakra (1568 aug. 24.) hivott össze újabb zsinatott ellene. A börtönből csak akkor szabadulhatott ki, amikor 1572.-ben a nagyváradi római kath. püspök követelésére aláírta, hogy az őskeresztyén zsinatoknak a Szentháromság tanára vonatkozó tételei a Szentirással mindenben megegyeznek. Károlyi nagy buzgalommal és komoly meggyőződéssel harcolt az unitáriusok ellen és ily szándékból az 1569-ben Nagyváradon tartott "hitvitán is részt vett. Károlyi, a bibliaforditó. Magyarországon a Károlyi kora előtt nem jelent meg nyomtatásban teljes magyarnyelvű Szentirás. Komjáthy Benedek 1533-ban a Pál apostol leveleit fordította le magyarra; Pesti Mizsér Gábor 1536-ban a négy evangéliumot; Sylvester Erdős János reformátor 1541- ben ugyancsak az uj szövetséget; Benczédi Székely István szikszói lelkész korában 1548-ban a zsoltárokat; Heltai Gáspár kolozsvári lelkész más lelkészek segítségével 1551-ben Mózes öt könyvét; ismeretlen tudósok 1551-ben a Jézus Sirák apokrifus könyvét, a Példabeszédek könyvét, Prédikátor könyvét, Énekek Énekét és a Bölcsesség könyve cimü apokrifus iratot 1552-ben, a négy nagy és tizenkét kis prófétát 1552-ben; Heltai 1560-ban a zsoltárok könyvét, 1562- ben az uj testamentumot, 1565-ben a Józsué, Birák, Ruth, Sámuel és Királyok könyveit; Méliusz Juhász Péter debreceni ref. püspök 1565-ben a Sámuel és Királyok két könyvét, szintén 1565-ben Szent Jób könyvét és 1567-ben az ujtestamentumot; Gönczi György debreczeni lelkipásztor a Félegyházi Tamás által végzett újszövetségi fordítást 1586-ban, amihez magyarázatok is vannak csatolva.
