Magyar Egyház, 1928 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1928-10-01 / 10. szám
9 időjárás, munkavisszonyok, politikai helyzet és családi magán dolgok felől is. Néhai Baksay Sándor magyar református püspökünkről mondják, hogy irodája ajtajára ezek a szavak voltak felírva: “Jerémiás 8:7.” Az említett helyeken ezek az igék olvashatók: “Még az eszterág is tudja a maga rendelt idejét az égben és a gerlicze, a fecske és a daru is megtartják, hogy mikor kell elmenniök, de az én népem nem tudja az Urnák Ítéletét.” Ezzel állítólag arra akarta a nagynevű és elfoglalt püspök figyelmeztetni látogatóit, hogy idejét szerfölött ne vegyék igénybe, mert akkor nem tud dolgozni. Szent Ágoston maga írja le Vallomásaiban, hogy egy alkalommal bement az Ambrus milánói püspök szobájába, aki nem vette' észre belépését. A püspök egy könyvet olvasott és Ágoston csendben félre állott, hogy ne zavarja a püspököt. Csak akkor köszönt neki, amikor az abba hagyta az olvasást. Ezek az esetek példák arra. hogy mint kell tapintatosan, figyelmesen és előzékenységgel viselkedni a lelkipásztorral szemben, Az is helytelen felfogás és álszeméremre vall, amikor valaki nem akarja bizalommal és bátorsággal igénybe venni a lelkészi iroda felkeresését, amikor pedig útbaigazításra, tanácsra vagy megértő szívre volna szüksége. A papi hivatalos szoba arra való, hogy oda mindenki nyugodtan bemehet, amikor szolgálatra van szüksége. Híveinknek a papban nem fizetett hivatalnokot kell látni, aki pénzért elvégzi dolgát a templomban, hanem papot, lelki atyát, aki minden dolguk iránt érdeklődik, bajaikban segitségükre igyekszik lenni és lelki próbáltatásaik idején velők együtt érez. KÉRDÉS: Illik-e névtelen levelet Írni a lelkészhez és abban árulkodni egy másik egyháztagra? FELELET: A névtelen levelek irása gyáva, alacsony színvonalon álló emberekre vall és az ilyen leveleket a pap minden gondolkodás nélkül a papirkosárba dobja. Akinek panasza van egy másik egyháztag ellen, az mondja meg bátran cádjait, vagy a levél alá Írja oda nevét és akkor alkalma lesz a vádlottnak is, hogy magát igazolja a vádlóval szemben. KÉRDÉS: Magyar református lelkész volt az a Kiss Gyula, aki most mint baptista prédikátor járja be az amerikai magyar telepeket és baptista megtéréséről prédikál? FELELET: Kiss Gyula soha sem volt magyar református lelkész. Tudtunkkal az amerikai presbyteriánus egyháznak volt lelkésze és Clevelandban szolgált. Hogy miért hagyta faképnél a presbyteriánus egyházat, nem tudjuk. Lehet annak is eljön az ideje, amikor majd mi tarthatunk előadást a baptisták előtt arról a tárgyról, hogy Kiss Gyula, a volt presbyteriánus lelkész miért lett baptista prédikárorrá. Magyar református pap soha sem teheti meg azt a végzetes ballépést, hogy egyházát elhagyva baptistává legyen. — Theológiai tudása és református öntudata vissza tartja ettől a tévelygéstől, még akkor is, ha a baptisták ezreket kínálnának neki dollárokban. A Kiss Gyula esete szomorúan rávilágít arra a tényre, hogy milyen helytelen politika az a presbyteriánus és reformed egyházak részéről, amikor kellő és teljes képesítéssel és komoly református meggyőződéssel nem rendelkező lelkészeket is alkalmaznak a magyarok között, akik szégyent hoznak rájok is, a lelkészi névre, a református névre is egyaránt. A Kiss Gyula esete mellett ott van a racini. Mikor a függetlenek Herczeg dr. clevelandi csatlakozott lelkésszel együtt folyton azt hangoztatják, hogy kiválólag képzett, a hazai lelkészképzés követelményeinek eleget tevő, öntudatos ref. gondolkodással és meggyőződéssel biró lelkészeket alkalmazzanak Amerikában, nem azért teszik ezt, mert veszekedni és okvetetlenkedni akarnak, hanem azért, mert olyan botrányoktól akarjuk megóvni népünket, ami a Kiss Gyula presbyteriánus lelkész baptista hitre való áttérésével bekövetkezett.
