Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

9 KISEBB CIKKEK TANÁCSOK KEZDŐ REFORMÁTUS BIBLIAOLVASÓKNAK. I. Legelőször is tudni kell azt, hogy a mi Egyházunk hősei harcolták ki és tet­ték lehetővé, hogy a Bibliát mindenki ol­vashassa. A Biblia olvasásának sürgetése nem baptista találmány, sem nem az úgy­nevezett “bibliatanulmányozók” újdonsága. Öreg Rákóczy György, Bethlen Gábor fe­jedelem se baptista nem volt, sem pedig “bibliatanuló”-nak nem nevezte magát, mégis minden nap hűségesen olvasták a Szentirást. Olvasták, mert jó reformátusok voltak. Azért tehát, ha valamelyik refor­mátust a Biblia felé húz a szive, ne huzza egyúttal a szekták felé is. Hanem igye­kezzék saját Egyházának a Biblia tanul­mányozására nyújtott alkalmait kihasznál­ni. Ha pedig nem volnának ilyen alkalmak, kérje lelkipásztorát és az örülni fog, hogy vannak hívei között, akik vele együtt, az ő vezetése mellett hajlandók a Biblia ol­vasására. II. Kezdő bibliaolvasónak legjobb, ha a Biblián kívül semmiféle könyvet nem használ úgy nevezett “kulcs” gyanánt. Ennek többféle hátránya lehet reá nézve. Egy pár ezek közül: I. Segédkönyvek hasz­nálata hosszadalmassá teszi az olvasást. Sohasem jut annak a bibliai könyvnek a végére, amelybe belekezdett, mert az út­mutató hol ide, hol oda vezeti a Bibliában. 2. Ennek következtében sohasem ismerheti meg igazán a Bibliának egyetlen könyvét sem. Felületes, tudálékos lesz és hozzá­szokik ahoz, hogy a Bibliának egyes, ter­mészetes összefüggéséből kiszakított versei­vel okoskodjék. 3. Továbbá, ha már kez­detben valamely könyv nyomán haladva tanulmányozza a Bibliát, akkor megtör­ténhetik vele az a végzetes szerencsétlen­ség, hogy nem a Biblia igazságait fogja magába szívni, hanem annak az embernek a gondolatait, aki azt a könyvet irta, ame­lyet a Biblia mellett használ. Legjobb te­hát a Bibliát magában olvasni. Ha pedig valaki mégis segédkönyvet akar, csak olyat használjon, amelyet lelkipásztora is jónak talált. III. Nem ajánlatos a Biblia olvasásá­hoz úgy kezdeni, hogy valaki neki vág az elejének és elhatározza, hogy majd csak a végén áll meg. A Biblia nem regény. Épen azért hamarosan kifárad az, aki igy akarja olvasni. Továbbá annak a veszélynek is kiteszi magát az, aki igy kezd neki a Bib­lia olvasásának, hogy lelkesedését lelohaszt­­ja, várakozásait nem elégíti ki az Ó-Testa­­mentom történeti könyveinek előadása, minek következtében az is megeshetik ve­le, hogy leteszi a Bibliát, mielőtt igazán megismerte, megszerette volna. Legjobb az olvasást a zsoltárokkal, vagy az evangyé­­liomokkal megkezdeni, aztán az Apostolok Cselekedetéről Írott könyvel és Pál apos­tol leveleivel folytatni. IV. Ne akarjon a kezdő bibliaolvasó mindjárt első olvasásra mindent megérteni. Mert akkor nagyon sok dolgot nem fog megérteni, és olyan kis dolgokon fog fenn­akadni, hogy Zebedeus két fiának ki volt az apja, meg hogy honnan vett magának Kain feleséget. Csecsemő létére ne akarjon minden táplálékot felenni. Érje be annyival, amennyinek befogadására még helyet tud adni lelkében, elméjében. Majd, ha har­madszor, vagy negyedszer megy át a Bib­lián, akkor megnyilatkoznak szemei, és szégyelleni fogja, hogy miken is akadt fenn először. Ha pedig végkép nem ért valamit, amit pedig nagyon szeretne érteni, akkor forduljon bizalommal lelkipásztorához, aki azért van, hogy az Ige mezején pásztorol­­ja, vezetgesse a gondjaira bízottakat. V. Legyen a bibliaolvasás mindenna­pos. Ha csak pár verset is, de minden nap olvassunk valamennyit. Igv fogunk vers­­ről-versre, fejezetről-fejezetre, könyvről­­könyvre haladni. így fognak vallásos is­mereteink szaporodni, mint a méz a kö­­püben. így válik a bibliaolvasás életszük­ségletté, mindennapos táplálékká. És igy

Next

/
Oldalképek
Tartalom