Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1927-02-01 / 2. szám
10 tői született. Erről ismerhetők meg az Isten gyermekei és az ördög gyermekei: aki igazságot nem cselekszik, az egy sem az Istentől való, és az sem, aki nem szereti az o atyjafiát.” (1. Ján. 3, 8-10.) Azt mondja továbbá az írás, hogy akik felfuvalkodnak, az ördöggel egy kárhoztatás alá esnek (1. Tim. 3-6.) Mindezekből világos, hogy vannak ördögi lelkek is, akik azokból az angyalokból lettek, akik Isten ellen vétkeztek. Hogy mikor és miképen vétkeztek, azt nem tudjuk, de 1. Tim. 3-6-ból úgy látszik, hogy nagyravágyás és felfuvalkodás ösztönözte őket Isten ellen. Isten ellen való lázadásuk által angyali természetük egészen gonosz,szá változott, előbbi boldog helyükből, s Isten kegyéből kiestek és kárhozatra Ítéltettek. Kárhozatjuk és büntetésük nem ment még tökéletességre, hanem még ezután lészen, azon a napon, amelyen a gonosz emberek is örök kárhozat alá rekesztetnek. Maguk is ilyen boldogtalan állapotban lévén, az embereket is kívánják és amennyire lehet, igyekeznek is, magokkal együtt boldogtalanokká tenni és kárhoztba dönteni. Tehetnek is próbákat az emberek körül, és akik nekik ellenük nem állanak, az ő hatalmukba és tőrükbe esnek. Ezeket a próbákat azonban, amelyeket csakis Isten engedelmével tehetnek, az ember képes ki állani, ha igazán akarja, mert hü az Isten, és nem hágy bennünket feljebb kisértetni, mint elszenvedhetjük, sőt a kisértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja (1. Kor. 10-13.) Eta valaki mégis elbukik a kisértés alatt, az ne Istent okolja, hanem önnönmagát, mert úgy soha senkit nem hajt és nem indit az ördög bűnre, hogy az mentségére szolgálhatna a vétkezőnek, mert az ördög erővel senkit el nem vonhat és nem kényszeríthet a gonoszra. Tehát valójában mindenkor maga az ember marad a maga gonosz cselekedetének okául (Jakab 1-14.) Az ördögökkel tehát egy bűnös sem takaródzhat. Az ostoba babonaságok világába tartoznak egyéb hiedelmek, mint például ezek: Hogy lehetne valakinek olyan titkos egyessége és barátsága az ördöggel, hogy az megjelenjék néki, mikor kívánja és minden kívánságát teljesítené, pl. megjelentené, hol van az elveszett jószág, vagy hol található elrejtett kincs; hogy valaki az ördög segítségével megronthatná azt, akinek ártani akarna, és ismét helyreállíthatná, amikor akarná. Azt sem kell ingyen is gondolni, hogy az ördög valamely vele jó barátságban levőnek kívánságára égiháborut támasztana, jégesőt hozna. Hasonlóképen nem lehet, hogy halottak visszakozásával és egyéb effélével kísérthessen. Mert ha nagy ereje is az ördögnek, de nem mindenható; nincs is a maga hatalmában, hanem az Isten hatalmában nagyon; olyan állapotban vannak, mint akik tömlöcbe rekesztettek, ahonnét csak akkor mehetnek ki, midőn kibocsáttatnak. A Heidelbergi Káté, amelynek igazságai „katekhizmusi énekek”-ben énekversekbe vannak feldolgozva, és amelyik a II. Helvét Hitvallás mellett szintén hitvallásos könyvünk, az ördögötől való félelemre is nyújt vigasztalást, midőn igy tanít: „Micsoda tenéked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod? Az, hogy mind testettől, mind lelkestől, úgy életemben, mint halálomban nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett és engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított és úgy megőriz, hogy mennyei Atyámnak akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le fejemről, sőt inkább szükséges, hogy nekem mindenek üdvösségemre szolgáljanak. Ezért Ö, Szent Lelke által, az örök élet felől engem is biztosit és szív szerint hajlandóvá és késszé tesz arra, hogy ezentúl Ő néki éljek.” (1. Kérdés és Felelet.) * Szikszai György 1799-ben megjelent „A természeti vallás és keresztyén vallás” c. könyve felhasználásával összeállitotta: Vincze Károly. Szereti a Magyar Egyházat? Akkor rendezze hátrálékát és fizessen is elő!
