Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

EGYHÁZI ÉLET KÖVETKEZETLEN EMBEREK, KÖVETKEZETES ESEMÉNYEK. — A New Yorki 69. utcai egyház függetlenitésének ügye. — Jól emlékezhetnek olvasóink az 1925 decemberében az Amerikai Magyar Nép­szavában, valamint ebben a lapban is meg­jelent Felhívásra, amelyben Sebestyén Endre esperes és Bodnár István egyház­­megyei gondnok az amerikai magyar re­formátus gyülekezeteket független magyar református alapon egyesülésre hívták fel. Az eszmét a perth amboyi templom szen­telés alkalmával az Amerikai Magyar Nép­szava főszerkesztője, a new yorki 69-ik utcai, a Reformed Church in the U. S.-hez erőszakolt egyház főgondnoka, Berkó D. Géza penditette meg. A Felhívásnak köz­vetlen eredménye nem volt, az eszme ma­ga azonban nem aludt el. Még olyan helye­ken is, ahol a független mozgalmat nem, vagy félreismerték addig, kezdtek érdek­lődni az emberek. Hatása természetesen nem maradt el New Yorkban sem, ahol a Reformed Churchhöz való csatlakozásnak egyetlen oka csak a néhai dr. Kuthy Zol­tán váratlan halálakor beállott fejetlenség volt. A dr. Takaró Géza öt éves lelkészke­dése alatt lerongyolódott 69-ik utcai egy­házban napról napra nőtt a függetlenség tábora. Ilyen előzmények után küldte át egy­háztanácsunk a 69-ik utcai egyházhoz az alábbi átiratot. Nagy tiszteletű Lelkész Ur! Érdemes Egyháztanács! Presbitériumunk 1926. december hó 15-én tartott rendes gyűlése jegyző­­könyvi határozata alapján a következő tiszteletteljes javaslatot terjesztjük elő: Minden magyar református által mé­lyen fájlalt tény, hogy bár egy Anyának, a Magyarországi Református Egyház­nak vagyunk a gyermekei, mégis Ame­rikában egyházi tekintetben megosztat­tunk. Különösen fájlalni lehet ezt New Yorkban, ahol magyar reformátusok há­rom felekezethez is tartoznak. Ennek hátrányait feleslegesnek tartjuk elmon­dani, sajnosán tapasztaljuk mindnyájan. Az idő bizonyította be, hogy idegen felekezetekben tartozó magyar gyüleke­zetek a visszafejlődés útjára jutottak. Fejlődésében állt meg az Önök egyháza is, amely pedig 17 éven keresztül a ma­gyar református egyháznak volt a zász­lóhordozója, s amely a nagy összeomlás után is az elsők között mondotta ki füg­getlenségét, a magyar református egy­házhoz való ragaszkodását. A Reformed Church in the U. S. el való 5 éves kap­csolatuk azt igazolja, hogy magyar re­formátus az idegen felekezet kebelében hi­tében, áldozatkészségében meggyengül, közönyössé lesz. Az elközönyösödés halált jelentő veszedelmeit Amerika magyar reformá­­tussága csak egyként kerülheti el, úgy hogyha egyesül a Független Amerikai Magyar Református Egyházban, melyet magyar református vallásunkhoz való ragaszkodás, a legegészségesebb életösz­tön hozott létre, amely hitvallásos: el­fogadván szimbolikus könyvéül a Máso­dik Helvét Hitvallást és a Heidelbergi Kátét, amely egyházkormányzat tekin­tetében is a Magyarországi Református Egyházat követi, amely öntudatos, hitü­kért, egyházukért áldozni tudó magyar reformátusokat tud nevelni, (tények bi­zonyítják eddig is) s amely ugyanakkor, amikor a magyar református vallást őrzi és ápolja Amerikában, a legigazibb ame­rikai szellemet is képviseli: nem képez­vén tehertételt egyetlen idegen felekezet számvetésében sem. Alig van olyan magyar gyülekezet Amerikában, ahol a Független Amerikai Magyar Református Egyházat, az általa

Next

/
Oldalképek
Tartalom