Magyar Egyház, 1927 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1927-01-01 / 1. szám

Volume VI.

January, 1927

Number 1

MAGYAR EGYHÁZ

MAGYAR CHURCH Published monthly. Subscription: $1 a year

Entered as Second-Class Matter, March 30th, 1922, at the Post Office at Duquesne, Pa., under the Act of March 3, 1879. — Acceptance for mailing at special rate of postage provided for in Section 1103, Act of October 3, 1917, authorized April 14, 1922.

AZ ELSŐ TEENDŐ

Editor-in-Chief: Endre Sebestyén Editor:

Geo. E. Borsy-Kerekes

Associate Editors: Louis Nánássy — and — Charles Vincze

Irta: Dr. Páhy József.

Immár egy hónap óta vagyok uj őrhelyemen. Figyelem a tájékot. Mintha tisztábban látnék már. Tarka összevisszaságban nem táncolnak többé előttem a hajószömyetegek, a felhőkarcolók s a száguldó autók. Az első napok benyomása az volt, hogy egy egészen más, rendkívüli, uj világba jutottam. De azóta a szinek rikitósága megszűnt. Az alkotmányról az alkotóra fordult tekintetem, a küzködő emberre s most meg az az érzetem, arcának betűiből azt olvasom, hogy ez a világ nem más, ugyanaz, mint az óceán másik oldalán. Minél több arc betűit böngészgetem, annál nagyobb biztonsággal érzem, hogy ez a második benyomásom a helyes. Az emberi lélek mértékrendszere itt is ugyanaz. Ami érték túl, az itt is ugyanaz s ami selejtes itt, az amoda át is a tehertételre kerül. Az ember küzd itt is gyarlóságaival, hogy a lelkében elrejtett értékek felszínre kerüljenek. Legfellebb az ellentét még élesebb, a bűn még szemtelenebb itt.

Különböző fordulatait figyelgetem ennek a harcnak azon a munkamezőn, amelyre elhivott az Ur. Keresgélem az értékeket. Vájjon találok-e?.... Méltó-e értök fáradozni?.... kérdezgetem olykor. Járom a tájékokat, voltam sok dűlőben, némelyeket tüzetesebben is megnézegettem.

Itt-ott feltűnt és meglepett valami csodálatos fényű ragyogás. A mélyből jött, mint mikor a föld kérge valami pusztító erő ökle alatt megreped s alulról a fenékről fölragyog a nemes érc. Ez a csodálatos fényű ragyogás a lelkek mélyéről jött. Találkoztam vele a templomban, mikor az örökkévalóság dolgain járt elménk, rám világított a temetőbe vivő utón, felém ragyogott egy-egy társas összejövetel vidámságából, megmegvillant a családi hajlékokban, olykor az utcán is rám pillantott sötét tüzű szemeivel. Hogy micsoda ez a csodálatos fényű ragyogás?... Rájöttem lassan. Egy drága érték jelző, amit mindig két varázsige váltott ki. Mikor ezek felcsendültek, kigyuladtak a szemekben azok a csodálatos fényű ős tüzek. Az egyik varázsige: a honi rög; a másik: az ős apák megszentelt hite! Drága értékek az amerikai magyar reformátusok lelkében, sokszor mélyen elrejtve, sokszor beborítva a világ porával, de megvannak, de ott vannak letagadhatatlanul. Sötét színű hullamadarak károghatják csupán, hogy e drága értékek felszinrehozataláért nem érdemfes munkálkodni, nem érdemes verejtékezni.

E drága értékeknek kifejezői az amerikai magyar reformátusok egyházai és templomai. Mit akarnak velük?.... Keresik bennök a szülőföld