Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1926-12-01 / 12. szám

26

set is azok, akik a pápai jogutódlást akarják a Szentirásból kimagyarázni?

Feltámadása után Krisztus háromszor fordul Péterhez eme szavakkal: “Legeltesd az én juhaimat,” (bárányaimat,) azonban itt a Péter korábbi három tagadására történik utalás és szelid szemrehányás. Pál apostol a római levélben egy helyen sem említi, mintha Péter lett volna az Egyház feje. Az első jeruzsálemi zsinaton nem ő elnökölt és apostoltársaitól dorgálásban volt része.

A pápai hivatal a későbbi történelem folyamán alakult ki, amikor a hatalmas birodalmi fővárosban lakó római püspök több és több jogot követelt a maga számára. A görög keletiek és protestánsok épen ezért soha sem fogadták el a pápa fensőségét és elsőségét. Ezért nincs a reformátusoknak pápájok, hanem megelégesznek azzal, hogy Krisztus az Egyház feje és királya. így gondolkodtak az első keresztyének is évszázadokon át.

KÉRDÉS: Miért csak a római kath. egyház ismeri el a házasságot szentségnek és felbonthatatlannak?

FELELET: Mi csak a Krisztus által minden hívei számára rendelt keresztséget és úri sz. vacsorát nevezzük szentségeknek, de a házasságot is az Egyház szt. cselekményei közé sorozzuk és felőle nagy becsüléssel vélekedünk. Elméletben valljuk, hogy az egész életre szól és felbonthatatlan, azonban Máté 19: 9. alapján házasságtörés esetén kivételesen megengedhetőnek véljük az emberi szív keménysége miatt a házasság felbontását. Ebben az is bent foglaltatik, hogy a könnyelmű és meggondolatlan válás a leghatározottabban kárhoztatjuk és elitéljük. Gyakorlatban igy vélekedik a római egyház is, hiába beszél a házasság felbonthatatlanságáról. íme nemrégen a marlboroughi herceg és feleségének házasságát felbontotta a pápa, noha évek hosszú során át laktak együtt és házasságukból gyermekek is származtak. A felbontás oka az volt, hogy a nő nem a maga szabadakaratából ment férjhez, hanem kényszeritették reá. De ki gondolhat

ilyenre, mikor évtizedeken át laktak együtt és gyermekeik is vannak? Az eskető pap határozottan állítja, hogy semmi kényszerítésről nem volt szó és a nő mennyasszony korában többször kifejezte előtte vágyát és óhaját, hogy a herceg felesége lehessen.

házasság felbontása után mindkét fél uj házasságot kötött és most jön a dolog csattanós része: a férjet egy angolországi protestáns püspök második házassága miatt egy egyházi gyűlésről kizárta, mig a római katholikus férjhez ment elvált asszonyt minden megszégyenítés nélkül engedik a római egyház jogaival és kegyszereivel élni!

Több példát tudnánk felhozni a történelemből annak bizonyítására, hogy a pápa házasságokat oldott fel, amikor előkelő emberek fordultak hozzá és volt pénzök a költséges per letárgyalásához. VIII. Henrik angol király is jól tudta, hogy mikor házassága felbontását kérte a pápától, nem lehetetlenség után vágyódott, mert már korábban is nyilvánította a pápa uralkodók házasságát érvénytelennek. Tisztán politikai okok szerepeltek ,hogy kérése meghallgatásra nem talált.

Úgy látszik, mintha a római egyház a házasságok felbontása és érvénytelenítése tekintetében különbséget tenne a “dukes és tramps” társadalmi osztályok között. Keánk nézve vigasztaló, hogy ha bizonyos esetekben el is ismerjük a házasságok felbontását, ilyen kasztrendszeri különbséget nem teszünk. Tehát legyen nyugodt, a református egyház elméletben és gyakorlatban gondolkodik a házasságról olyan bibliai és komoly módon, mint római katholikus atyánkfiái. Az egyedüli hibánk az lehet, hogy mi sokkal őszintébbek vagyunk e tekintetben és diplomáciai fogásokhoz nem értünk és nem is akarunk érteni. A másik hibánk, őszintén szólva az, hogy nem vittük át eléggé határozottan hiveink köztudatába azt, hogy a házasság nálunk is szent dolog, Isten rendelésén alapuló intézmény ,tehát annak felbontása csak nagyon indokolt esetekben és kivételesen történhetik meg .