Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-07-01 / 7. szám
13 SZEMLÉLŐDÉS Mexicoi csendélet. Mexico 95%-ban katholikus. Az ország papiroson köztársasági kormányzat alapján áll. Valóságban bolseviki. Az amerikai kormány csak a legnagyobb nehézségek árán tudja fenntartani Mexicoval a barátságos viszonyt. A különben is gyenge lábon álló amerikaimexicoi barátságot újabb veszély fenyegeti. A mexicoi kormány hihetetlenül drasztikus intézkedéseket tett a katholikus vallásnak az országból való kiirtására. Ide iktatunk néhányat ezekből az intézkedésekből. Az egyházak nem szerezhetnek fekvő vagyont. Beruházott pénzekkel nem rendelkezhetnek. Zárdákat, kolostorokat nem tarthatnak fenn. Iskolákat nem vezethetnek. Templomon kivül pénzt egyházi célra nem gyűjthetnek. Templomon kivül szertartásokat nem végezhetnek. Jótékonysági intézményeket nem tarthatnak fenn. A papok egyházi ruhákat nem viselhetnek. Egyházi lapok az állami élet kérdéseivel nem foglalkozhatnak. Papok csak polgárok lehetnek, de szavazati joggal ezek sem bírhatnak. Politikával nem foglalkozhatnak. Ez intézkedések alapján a polgárjoggal nem biró papokat az ország területéről kiüldözték, ezek között egy amerikai püspököt is, ami amerikai katholikus körökben hatalmas felháborodást keltett. Az amerikai szélső protestántizmusra jellemző, hogy valósággal ujongással fogadta a mexicoi kormány vallásellenes intézkedéseit. Ez a protestántizmus gyűlöli Rómát az igaz, de hogy a Krisztus Egyházát szereti-e, az nagyon kétséges. Roszkinézésü káröröme erre látszik mutatni. (S. E.) Szólj igazat.... Machennek, a presbiteriánusok fiatal princetoni professzorának a neve ismerős a “Magyar Egyház” olvasói előtt. Kitűnő könyveiről nem egyszer emlékeztünk meg lapunk hasábjain. Ennek a fiatal presbiteriánus tanárnak van egy nagy bűne, amint ez nyilvánosságra jött a presbiteriánusok ezévi zsinatán. Machen ugyanis erős meggyőződésű fundamentálista, s könyveiben, Írásaiban nem egyszer hangosan kikelt a presbiteriánus felekezetben eláradt hitetlenség ellen, s sürgette az egész Szentiráshoz és a hitvallásokhoz való visszatérés szükségét. Ezért a presbiteriánusok ezévi zsinata megtagadta tanári székében való megerősítését, s a fiatal professzor leverheti saruiról Princeton porát és kereshet magának más megélhetést. Machennek Princetonból való kitiltása hatalmas botrányt keltett a zsinati atyák között. Rev. MacCartney, a fundamentálista tábor philadelphiai vezére egy nyilatkozatot adott ki, s abban kijelenti, hogy a presbiteriánus Egyházat modernisták, közönyösök és pacifisták uralják, s ezeknek kezében az Egyház a református tanok megtagadása felé sodródik. Nyilatkozatában kifejezést ad azon reménynek, hogy a Machen kiüldözése fel fogja nyitni a hithü presbiteriánusok szemét mindenfelé, hogy meglássák az Egyházukat végveszedelemmel fenyegető hitetlenség eláradását. A presbiteriánus misszió alatt élő református magyaroknak ajánljuk, hogy gondolkozzanak Machen professzor sorsán és Rév. MacCartney sokat mondó nyilatkozatán. Nem árt ha minél jobban megismerkednek felekezetűk “tiszta, hamistatlan kálvinizmusával.” (-ty-) Baptista farizeusság. A baptisták ez évi nagygyűlése kimondotta, hogy ezután elfogadják a baptisták a megkeresztelésnek mindkét módját: a bemeritésest és a meghintés utján valót. A határozat kimondását hatalmas vita előzte meg. A régivágású baptisták ragaszkodni kívántak a bemerités egyedül szentséges voltához, de az a csoport, amely Mr. Rockefellert és számos millióit tartja a legfőbb baptista szentségnek, erősebbnek bizonyult, s ezután kifogástalan jó baptista lehet az is, akinek nem ment bele a fülébe a viz amikor megkeresztelték. A baptistáknak ugyan a keresztségről alkotott tévelygő tan a legjellemzőbb doktrínája, de viszont azt is beláthatja mindenki, hogy Mr. Rockefeller és milliomos hittestvérei nem alacsonyithatják le magukat oda, hogy egész
