Magyar Egyház, 1926 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1926-07-01 / 7. szám
11 AZ EGYHÁZNAK VALÓ DOLGOZÁS ÁLDÁSAI. Kevés olyan magyar református egyház van Amerikában, amelyik meg tudna élni, ha minden legkisebb munkáért, amelyik az egyházi épületek karbantartásával kapcsolatban előadja magát, fizetni kellene. Annál is inkább, mert az egyháznál csaknem kivétel nélkül mesterember munkája szükséges. A mesterember munkája pedig drága, különösen a mi egyházainknak, amelyek úgyszólván centekből élnek. így hát a mi egyházaink feltétlenül rászorulnak arra, hogy amit csak lehet, azt a hiveik végezzék el ingyen, egyházuk iránti szeretettől indíttatva. Az egyháztagoknak egyházuk számára való ingyen munkájuk azonban nem csak szükséges az egyház fentartása szempontjából, hanem végtelen áldásokkal fizető valami is. Első sorban áldásos hatással van az egyháznak idejét és tudását egypár órára ingyen odaajándékozó egyháztag hitéletére és egyházához való viszonyára nézve. Annak az egyháztagnak, aki egyházának kész dolgozni, nagyot nő a hite és egyházához való ragaszkodása, amig egyházának dolgozik. Keresztyénebbnek, az egyházhoz tartozóbbnak érzi magát. És egész életén át jobban magáénak fogja érezni azt az egyházat, amelynek épületein az ő “keze szennyét,” az ő munkáját is fel lehet ismerni. Elpotyázni, elpusztulni később sem hagyja azt. Áldásos hatása van az egyházért végzett jókedvű munkának a munkában részt nem vett többi gyülekezeti tagra is. A dolgozó kevesek példája jobban munkára bírhatja őket is, mint akárhány prédikáció. Megmozdulnak ők is, tenni kívánnak valamit ők is, és az egyházban általános élénkülés keletkezik és az egyházi élet virágzóbbá válik. Áldásos hatást tesz az egyházért dolgozó, egyháztagok látása a lelkipásztorra is. Sok útfélre, sziklás földre és tövisek közé hullott s gyümölcsöt nem hozott magért való szomorúságot változtat benne örömmé a jó föld be hullott néhány mag termésnyujtása. S csüggedése elhagyja, az evangvéliom szolgálatának a sok eredménytelen fáradozás lankasztó hatása alatt lehanyatlott zászlóját újra felemeli, s teher könnyűvé, az iga gyönyörűségessé válik számára, és szolgál tovább nem kényszerűségből, hanem buzgósággal. S ami áldásos az egyes egyháztagra, az egyháztagok összességére, a lelkipásztorra nézve, az áldásos az egész egyházközségre nézve. Azért dolgozzunk egyházunkért, amikor csak arra szükség van és megtehetjük. Keleti. FIATAL LEÁNY IMÁDSÁGA. (Dr. Ravasz László könyvéből) Korunk vallástalanságát semmi sem mutatja jobban, mint az, hogy épen az élet legfontosabb dolgai intéződnek el Isten törvényeire való gondolás és imádság nélkül. Itt van például a lányok férjhez menetele. A legfontosabb, a sorsdöntőén fontos dolog egy leány életében. Vájjon van-é ma leány csak egyetlen is, aki Istent hivja segítségül élettársának, urának megválasztásában? Bajosan. Nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a legtöbb rábízza magát a véletlenre. Gondtalan, felületes, szeleburdi, aki minden különösebb meggondolások nélkül ugrik bele a házasságba, maga csodálkozván el legjobban, amikor már benne van. A keresztyén leány nem igy tesz. Ott, ahol senki se látja, csak az Isten, ott szemérmetes szűz szive imádságra nyílik a mindenható Isten előtt. S imádkozik ehez hasonló könyörgésekkel! “Felséges mennyei Atyám, igédből tudom, minden érzésem erősiti, hogy életemet a Te szent kezed egy másik élet felé vezeti. Ki az, kit számomra rendeltél, ma még nem tudom. Ábrándjaimat, szines álmaimat nem kérdezem, mert azok szép, de