Magyar Cserkész, 1993 (45. évfolyam, 3-4. szám)
1993-03-01 / 3-4. szám
12. oldal MAGYAR CSERKÉSZ A TIS^A CSOBOGÁSA ÉS A DUMA DODTÁSA Bartók Béla édesanyja, férje halála után a bánsági Nagyszentmiklósról a kárpátaljai Nagyszőlősre költözött, mert ott kapott tanítónői állást, s így gyermekeit, Elzácskát és Bélát eltarthatta. Az iskolában 1891 március 15-én először ünnepelhették nyil-vánosan a szabadság nagy napját. Addig csak csöndben tarthatták meg az évfordulót, mert még tanítási szünetet sem adott a minisztérium e napon. Nagy Gábor igazgató úrnak szeretettel ajánlotta fel Paula néni fia szereplését a műsorban. A tízésves Bartók Béla legnagyobb sikerét A Tisza csobogása című virtuóz zongoradarabjával érte el. A közönség tombolva követelt tőle újabb és újabb ráadásokat. Egy évvel később ismét műsoros estet rendezett az iskola, melynek fénypontja újból Bartók Béla volt. Ezen az estén A Duna folyása című zongoradarabjával ejtette ámulatba a közönséget a 11 éves fiú. Elzácska meghatottan figyelte bátyja sikerét. De otthon bizalmas hangon így szólt hozzá: — Észrevettem ám! — Ugyan mit? — Azt, hogy a Duna milyen jókedvűen csapong F- dúrbán a zongoradarab elején. — Persze, mert Dévénynél magyar földre érkezett. — És hogy elszomorodik a vége felé, amikor a Vaskapunál F-mollban el kell hagynia hazánkat. — Földrajzból jeles — bólintott elismerően a 11 éves zeneszerző. „Kárpátalja” folyóirat, 1993július. Mise a tó partján cüsKevÁRr csapaccXbor 14. sz. qöRqeg arcT)ur CSeR KéSZCSAPAC Gyakorlati kiképzés szempontjából sikeres volt a tábor: mindenki megtanult kenuzni. A csomózást, tűzrakást, elsősegélyadást mindenki alkalmazhatta a tábor folyamán. Térképészet-ismeretek is hasznosak voltak, mert az őrsök saját maguk tervezték portyáikat. A tábor egyik legnagyobb eredménye a Medve őrs által letett 3 Sastoll próba volt, amely abból állt, hogy mindegyikük 24 órát töltött egyedül az erdőben, 2 szelet kenyérrel és vízzel. Sz. E. cspk.
