Magyar Cserkész, 1989 (40. évfolyam, 1-2. szám)
1989-01-01 / 1-2. szám
14. oldal MAGYAR CSERKÉSZ „SZILIKUM SZALIKUM" - ÉS EGYEBEK Felvonulásokon, tábortüzeknél cserkészeink egyik kedvenc népdala, amelyet szívesen énekelnek, így kezdődik: „Szélről legeljetek, fának ne menjetek, Mert ha fának nekimentek, Fejeteket beveritek.. Aztán jön a „halandzsa”: „Szilikum-szalikum, szentandrási sobrikum”. Megkérdeztem — már jó pár éve — egy fiatal segédtisztet, aki buzgón fújta a fenti szöveget, hogy mit jelentenek a nóta utolsó szavai. Kissé elgondolkozott, aztán vállat vonva felelte: — Az olyan, mint az „andu-andu-andandóri”. Elmondtam neki a helyes szöveget, ma is azt énekli. Ha azóta hallom a fenti szavakat, igyekszem a fiataloknak megmagyarázni, hogy ott helyesen négy falu nevét kellene felsorolni Sopron megyéből, amelynek tágas, ligetes legelőin terelgette nyáját egy juhász, aki a nótát költötte. Hogy a nyájat egyben tartsa, „ijesztgette” birkáit a fejük megsérülével. Ha elkóborolnak szem elől, bemennek a fák közé, keresni kell őket. Nyilván volt csordakút minden falu határában, amelyeknél nreg-megállt inni a nyáj. Ha most az itt látható térképre néztek, északnyugati sarkában bekarikázott területet láttok. Az elhatárolt rész bal (nyugati) szélén szembetűnő a 46-os szám, valószínűleg egy országút száma. Tőle ÉK-re az első falu neve Szil, attól DK-re az első község Szany. Tőle K-re egy hosszú falunév, Rábaszentandrás, de a két első szótag a fekete-fehér nyomásban nem olvasható tisztán. Fölötte É-ra a negyedik község, Sobor. Tehát Szil, Szany, Szentandrás, Sobor. — De akkor miért „sobri” kút? Hoszszabb nyelvtani magyarázatra nincs helyünk, itt csak annyit, hogy Sobor-sobri úgy képződik, mint Eger-egri. Vagyis nem Sobor-sobori és Eger-egeri! Vannak, akik a nótához „kódát” is énekelnek ezzel a szöveggel: „Páli rossz veder”. Menjünk vissza a 46-os számhoz! Tőle Ny-ra az első falu: Páli. Tehát ez is megvan. A nóta utolsó sorainak pontos szövege tehát: Szili kút, szanyi kút, szentandrási, (s) sobri kút. . . (Páli rossz veder.) Ugye ezután mindig így éneklitek? NE KÖNNYELMŰSKÖDJ A VÍZBEN! Jön a nyár, legalább is az északi félgömbön, ahol legtöbb magyar cserkészcsapatunk van, és aki csak teheti, úszni jár. (A déli félgömbön élő cserkészeink zöme pedig olyan helyeken lakik, ahol szinte egész évben lehet a szabadban úszni, nekik sem árt ez az emlékeztető.) Amit leíirunk, nem új, megtalálod a cserkészkönyvekben is, de életmentő szabályokról van szó, így ismétlésük sohasem elég. Figyelj tehát! Ha még nem vagy jó úszó, végy úszóleckéket, a vízbe pedig sohase menj mentőöv vagy -mellény nélkül. Ha meleged van, izzadsz, lassan, fokozatosan menj be a vízbe. Egyedül sohase menj úszni, csoportban pedig használjátok az úszópárrendszert. Ha nem tudod, milyen mély a víz, ne ugorj fejest, lábad érje először a vizet. Ha uszodában vagy, ne fuss a medence partján, mert mindig nedves, könnyen elcsúszhatsz és megsérülhetsz. Lépésben járj. A vízben sohase kiabáld tréfából, hogy „Segítség!”, mert ha véletlenül bajod támad, az emberek nem veszik komolyan hívásodat és elveszhetsz. Ne ugorj a partról pajtásaid hátára, mindkettőtök számára komoly baj szárnrazhatik belőle. Ne ússzál ugródeszka alatt vagy közelében. Zivatar idején hagyd el a vizet, másokat is figyelmeztess rá. Ha már elég nagy vagy hozzá, tanuld meg a mentőfelszerelés használatát. Étkezés után várj az úszással körülbelül egy órát. Vigyázz a napozással. Újabb tudományos vizsgálatok szerint az erős lebarnulás bőrrákot okozhat. Ne ússzál alkonyat után, sötétben. Fogadj szót az úszómesternek, aki azért van ott, hogy az életedre vigyázzon.
