Magyar Cserkész, 1988 (39. évfolyam, 3-4. szám)
1988-03-01 / 3-4. szám
14. oldal MAGYAR CSERKÉSZ Hamarosan megszoktuk a napirendet, félelem nélkül mászkáltunk a vitorlarudakon, kifeszítettük és bevontuk a vitorlákat, javítottuk a köteleket és végeztük a többi munkát. Két hét múlva értük el az első szárazföldet, a Karácsony szigeteket. Lakói főleg kínaiak és malájok, valamint kevés ausztráliai és európai. Volt alkalmam búvárkodni is a gyönyörű korállszikláknál, ahol ezrével úszkál a sok színes hal. Ez a sziget tele van egy bizonyos fajta rákkal, amelyet állandóan kerülgetni kell, hogy rá ne lépjen az ember. Két társammal találtunk egy barlangot és felfedeztünk egy édesvízű forráscsoportot. Esténként részt vettünk egy bagoly-kutatási tanulmányban. Majd négy napi vitorlázás után megérkeztünk a Kókusz szigetek másik csoportjához. Útközben életem egyik legkedvesebb élménye volt, amikor először láttam bálnákat a szabad tengeren. Csodálatos volt hatalmas nagyságuk és méltóságteljes erejük. Esténként az orrvitorlarúdról figyeltük a csillagok fényénél a delfineket, amint játékosan úszkáltak egymás körül. Gyönyörű látványt nyújtottak a delfinek által felkavart hullámtaréjok, amikben csillagszóróként sziporkáztak a parányi foszforeszkáló algák milliói. Egy napon ellátogattunk a szomszédos Home szigetre. Itt az iskolában előadást tartottunk a gyerekeknek. A következő állomásunk a Salamon szigeteknél volt. Itt egy teljesen lakatlan szigetnél horgonyoztunk le, ami valóságos paradicsom volt. Színes és érdekes korállzátonyok környezték a szigetet, sokféle hallal. A Salamon szigetcsoport után a Seychell szigetek felé indultunk. Itt a víz nem olyan tiszta, mint a Salamon szigeteknél, de sokféle hal és korállfajta látható. La Digue szigetén megmásztunk egy hegyet és láttunk óriási teknősbékákat. A helybeliek meghívtak egy ünnepélyükre, és vacsorára vendégül láttak zsúpfedelű házukban. Prasnin szigetén láttuk a tengeri kókusz nevű dupla kókuszdiót, ami az egész világon csak itt fordul elő. Itt is tudtam búvárkodni, miközben teknősbékával is találkoztam. Soha nem felejtem el ezt az élményekben gazdag nyarat. Sokat tanultam vitorlázásból, kötélkezelésből és más gyakorlati dolgokból. Magamat is jobban megismertem és azt is, hogyan kell 22 más természetű emberrel — korlátozott körülmények között — együtt élni. Ezek az emberek nagy mértékben befolyásolták az életről alkotott véleményemet. Nagy és színes a világ tele természeti csodákkal és érdekes emberekkel. Ajánlom, hogy legyenek álmaitok és valósítsátok is meg őket! Minden lehetséges, ha eléggé akarjuk és rendületlenül hiszünk önmagunkban, hogy el is tudjuk érni! Horváth Kriszti a „Zebu’'-n teljes szereléssel a háttérben. 1987 szeptember.
