Magyar Cserkész, 1982 (33. évfolyam, 1-2. szám)
1982-01-01 / 1-2. szám
Cserkészek 1982-ben Arany Jánosra emlékeznek kívül. Értékes pénz-, könyv- és egyéb jutalom vár a legjobbakra. Balladaversenyek is lesznek. Mivel Arany János a „ballada Shakespeare-je” úgy illik, hogy balladáival külön is foglalkozzunk. A drámai előadásra legalkalmasabb balladák színpadra feldolgozott szövege is hamarosan elkészül. Ez a gyűjtemény a szavalásra ajánlott Arany-költemények listájával együtt rövidesen eljut a csapatokhoz, hogy minél több idejük legyen a felkészülésre. A balladaversenyek, sajnos, csak kerületileg (világrészig) bezárólag bonyolíthatók le, tekintve, hogy ott sok szereplővel kell számolni. Nagy távolságra való utazáshoz szükséges összegeket — sajnos — képtelenség előteremteni. A cserkészet reméli, hogy a szabadföldi magyar társadalom részt vesz ennek a gyönyörű évfordulónak mindnyájunkra kötelező megünneplésében és amiben tud, segít az egyes csapatoknak. Pap Gyula TÁBOR FILLMORE-BAN Cserkésztiszti VK tábor az árnyékos fák alatt számára. Táborvezetőnk Bodnár Gábor, a Magyar Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke, éppen cikkírás közben sétál el mellettem és kérdésemre mondja, hogy a 39 vezetőtábor közül 32-nek volt vezetője. Több, mint egy emberöltőt töltött el azzal, hogy külföldi magyar életünknek irányító szellemű és jó felkészültségű vezetőket adjon a cserkészet. Munkájában rendkívüli felkészültségű előadók segítik: Dr. Ádám János, Dr. Papp Klára, Dr. Némethy György egyetemi tanárok, Dr. Némethy Györgyné, Teszár Jánosné, Dr. Kozma György, Szemerédi Tibor cs.vezetők. Természetesen a napi 10—12 egyórás előadás kimeríti az embert. Én is nagyon fáradt vagyok, de csak testben, mert a lélek úgy érzem, közöttünk volt végig az esti tábortüzek kígyózó lángnyelveiben, miközben egy5 A Magyar Cserkész Szövetség Intéző Bizottsága 1982-öt „Arany János emlékévnek” nyilvánította, nagy költőnk halálának száz éves évfordulójára. A határozat négy világrész minden csapata számára kötelezővé teszi egy Arany János-ünnepély megtartását. Az ünneplés különleges módja lesz egy ugyancsak kötelező egyéni szavalóverseny, mely a csapatoknál kezdődik. Akik ott legjobbaknak mutatkoznak, a területileg illetékes körzeti székhelyükön mérkőznek tovább. Az ottani győztesek a kerületi (világrészi) vetélkedőre mennek. Az öt (világrész) kerület győztesei az Egyesült Államokban lévő Sík Sándor Cserkészparkban találkoznak 1982 nyarán. Az ott tartandó vezetőképző táborok keretében, három-négyszáz hozzájuk hasonló fiatal előtt döntik el a világelsőséget! Gondos mérlegelés után készülnek el a szavalóverseny szabályai. Több csoportba oszlanak a cserkészek előbb kor szerint, majd aszerint is, hogy a versenyző Magyarországon, az elszakított területek valamelyikén, vagy az összefüggő magyar nyelvterületen kívül született, illetve mennyi időt töltött az országon ÉSZAK AMERIKA CSERKÉSZ TISZTKÉPZŐ A koraőszi reggel csendjét különös hangok verik fel a Fillmore-i Sík Sándor Cserkészpark hatalmas fái között: kemény érecességgel egy trombita, a másik irányból egy tülök, majd egy tengeri csigából készült bánatos szavú hangszer szólal meg. Végül egy tisztás szélén éles sípszó hangzik fel és egy mély, zengő hang egy kézi hangszórón át a következő szöveget mondja: „Tisztitábor ébresztő!” Az előző hangok talán segítettek abban, hogy jobban beleéljem magam álmaimba, ez a hang azonban nekem és társaimnak egy nehéz munkanap kezdetét jelenti. A háromszáz cserkészvezetőnek készülő fiatal között, mi tizennégyen képviseljük a tisztjelölteket. Három őrsben vagyunk: a lányok a „Rozmaring” és „Muskátli” őrsben, a négy férfi pedig az erőt, kitartást és hűséget jelképező „Komondor” őrsben. Nem könnyű a munkánk. Erőt és kitartást igényel tényleg az a 10 napos munka, amelyre Ausztráliából, Németországból, Venezuelából, Argentínából, az Egyesült Államokból és Kanadából összegyűltünk. A gyors tisztálkodás és reggeli után, lassan mind a 8 altábor zászlórúdjára felkúszik a nemzetiszínű zászlónk, utána kezdődik a napi foglalkozás. Előadás, előadást követ és mind egyetemi szinten. Tanuljuk azt, amit Teleki Pál, az egykori magyar főcserkész irányelvnek jelölt meg mozgalmunk élére. Mi vagyunk azok, akik a külföldön élő fiatalságunkból „emberebb embert és magyarabb magyart” akarunk nevelni jövőnk
