Magyar Cserkész, 1982 (33. évfolyam, 1-2. szám)

1982-01-01 / 1-2. szám

Cserkészek 1982-ben Arany Jánosra emlékeznek kívül. Értékes pénz-, könyv- és egyéb jutalom vár a leg­­jobbakra. Balladaversenyek is lesznek. Mivel Arany János a „ballada Shakespeare-je” úgy illik, hogy balladáival külön is foglalkozzunk. A drámai előadásra legal­kalmasabb balladák színpadra feldolgozott szövege is hamarosan elkészül. Ez a gyűjtemény a szavalásra aján­lott Arany-költemények listájával együtt rövidesen eljut a csapatokhoz, hogy minél több idejük legyen a felké­szülésre. A balladaversenyek, sajnos, csak kerületileg (világrészig) bezárólag bonyolíthatók le, tekintve, hogy ott sok szereplővel kell számolni. Nagy távolságra való utazáshoz szükséges összegeket — sajnos — képtelenség előteremteni. A cserkészet reméli, hogy a szabadföldi magyar tár­sadalom részt vesz ennek a gyönyörű évfordulónak mindnyájunkra kötelező megünneplésében és amiben tud, segít az egyes csapatoknak. Pap Gyula TÁBOR FILLMORE-BAN Cserkésztiszti VK tábor az árnyékos fák alatt számára. Táborvezetőnk Bodnár Gábor, a Magyar Cserkész Szövetség ügyvezető elnöke, éppen cikkírás közben sétál el mellettem és kérdésemre mondja, hogy a 39 vezetőtábor közül 32-nek volt vezetője. Több, mint egy emberöltőt töltött el azzal, hogy külföldi magyar életünknek irányító szellemű és jó felkészültségű vezető­ket adjon a cserkészet. Munkájában rendkívüli felké­szültségű előadók segítik: Dr. Ádám János, Dr. Papp Klára, Dr. Némethy György egyetemi tanárok, Dr. Némethy Györgyné, Teszár Jánosné, Dr. Kozma György, Szemerédi Tibor cs.vezetők. Természetesen a napi 10—12 egyórás előadás kimeríti az embert. Én is nagyon fáradt vagyok, de csak testben, mert a lélek úgy érzem, közöttünk volt végig az esti tábortüzek kígyózó lángnyelveiben, miközben egy­5 A Magyar Cserkész Szövetség Intéző Bizottsága 1982-öt „Arany János emlékévnek” nyilvánította, nagy költőnk halálának száz éves évfordulójára. A határozat négy világrész minden csapata számára kötelezővé teszi egy Arany János-ünnepély megtartását. Az ünneplés különleges módja lesz egy ugyancsak köte­lező egyéni szavalóverseny, mely a csapatoknál kezdődik. Akik ott legjobbaknak mutatkoznak, a terü­letileg illetékes körzeti székhelyükön mérkőznek tovább. Az ottani győztesek a kerületi (világrészi) vetélkedőre mennek. Az öt (világrész) kerület győztesei az Egyesült Államokban lévő Sík Sándor Cserkész­­parkban találkoznak 1982 nyarán. Az ott tartandó vezetőképző táborok keretében, három-négyszáz hozzá­juk hasonló fiatal előtt döntik el a világelsőséget! Gondos mérlegelés után készülnek el a szavaló­verseny szabályai. Több csoportba oszlanak a cserké­szek előbb kor szerint, majd aszerint is, hogy a ver­senyző Magyarországon, az elszakított területek vala­melyikén, vagy az összefüggő magyar nyelvterületen kívül született, illetve mennyi időt töltött az országon ÉSZAK AMERIKA CSERKÉSZ TISZTKÉPZŐ A koraőszi reggel csendjét különös hangok verik fel a Fillmore-i Sík Sándor Cserkészpark hatalmas fái között: kemény érecességgel egy trombita, a másik irány­ból egy tülök, majd egy tengeri csigából készült bánatos szavú hangszer szólal meg. Végül egy tisztás szélén éles sípszó hangzik fel és egy mély, zengő hang egy kézi hangszórón át a következő szöveget mondja: „Tisztitábor ébresztő!” Az előző hangok talán segítettek abban, hogy job­ban beleéljem magam álmaimba, ez a hang azonban nekem és társaimnak egy nehéz munkanap kezdetét je­lenti. A háromszáz cserkészvezetőnek készülő fiatal között, mi tizennégyen képviseljük a tisztjelölteket. Három őrsben vagyunk: a lányok a „Rozmaring” és „Muskátli” őrsben, a négy férfi pedig az erőt, kitartást és hűséget jelképező „Komondor” őrsben. Nem könnyű a munkánk. Erőt és kitartást igényel tényleg az a 10 napos munka, amelyre Ausztráliából, Németor­szágból, Venezuelából, Argentínából, az Egyesült Államokból és Kanadából összegyűltünk. A gyors tisztálkodás és reggeli után, lassan mind a 8 altábor zászlórúdjára felkúszik a nemzetiszínű zászlónk, utána kezdődik a napi foglalkozás. Előadás, előadást követ és mind egyetemi szinten. Tanuljuk azt, amit Teleki Pál, az egykori magyar főcserkész irányelv­nek jelölt meg mozgalmunk élére. Mi vagyunk azok, akik a külföldön élő fiatalságunkból „emberebb embert és magyarabb magyart” akarunk nevelni jövőnk

Next

/
Oldalképek
Tartalom