Magyar Cserkész, 1975 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1-2. szám
— Szóval magyarul tudnak ezek a fiatal vezetőjelöltek? — Mostanság általában cserkészek és nem cserkész fiatalok ajkán kopik a magyar nyelv. A szülők most nem törődnek annyit a magyar nyelv megőrzésével, mint tették régebben. Ebben a vonatkozásban a brazil vezetőképző tábor oázisnak számít. Igaz, hogy a táborban a cserkészek legjava volt. De akkor is. Biztos vagyok, hogy minden brazíliai magyar cserkészcsapatban híven őrzik és ápolják a magyar nyelvet. — Különös élmények? — Találkoztam a táborban egy kislánnyal, aki végül is első lett... Érdeklődésemre kiderült: a kislány valahol Észak-Brazíliában él, magyar barátok nélkül, évenkénti nagy élménye a cserkésztábor, melyre szívvel-lélekkel készül. Magyarul. Most vezető lehetne, de ahol él nincs magyar cserkészet. Egyetlen gyermek. Kitűnően írolvas magyarul. Nemcsak kitűnően a szó megszokott értelmében: majdnem akadémiai szinten. Persze, a nagyszerű szülőké az érdem! Ezeket nem fogta el a ,,minél gyorsabban beolvadás” mételyes láza. Adassék nekik és a hozzá hasonlóknak tisztelet.. . Van egy másik történetem is. Nyolc éves körüli kislány settenkedett körülöttem, lépten-nyomon belebotlottam és aztán nagy barátságot kötöttünk. Búcsúzáskor azt mondtam neki: köszöntőm édesanyádat és gratulálok, hogy ilyen nagyszerűen megtanított magyarul. A körülállók mosolyogtak és a kislány elmondta kissé félszegen, hogy édesanyja nem magyar, apja tanítgatta. Ritka eset, de ilyen is van. — Olyan ritka, mint a legendás fehér holló. — Volna még egy történetem a cserkésztisztről, aki különben Észak-Amerikában is járt, a vezetőképesítést itt szerezte meg. Elmondta nagybánatosan, — bár nem csekély humorérzékkel —, hogy őt sohase hívták a saját nevén. Régebben így köszöntötték: „Áhá, te vagy Gyesza bá fia.” Később, mikor megnősültem és a feleségem vezetőszerepet játszott a magyar kolónia életében, így utaltak rám: A Panni férje. Az előbb hozzám jött egy kis fiú és rámszólt: Tu-Argentína: A 39.lcscs. Tátika és Hóvirág őrse. Argentína: A 39. Magyarok Nagyasszonya loses, tagjai. dóm ki vagy! Te vagy Matyinak az apja. Szóval voltam már az apám fia, a feleségem férje és most vagyok a fiam apja. Leszek-e valaha én? Nem valószínű.” Argentína — Brazíliából mentél át Argentínába? — Igen, csupa kitűnő benyomásom, élményem volt. Hat magyar cserkészcsapat működik Argentínában, ebből négy Buenos Airesben, a fővárosban. Az argentin gazdasági helyzet nem valami rózsás, de a négy buenosi csapat most fogott össze, hogy állandó otthont építsen magának. Nem akármilyent, — emeletes házat! — Magyar cserkészház lesz, Gábor? — Igen, mint ahogy van cserkészház Garfielden (N.J.), New Brunswickon (N.J.), vagy Ausztráliában (Sidney). Másutt a világon is vannak magyar cserkészházak, otthonok. — A magyar cserkészet egy kis különvilág a nagyvilágban, — tapasztaltál-e valamit, hogy a cserkészek tovább is megőrzik a kapcsolatot egymással? — Kétségtelen, hogy a család, a magyar család a megtartó erő ... Egy nagyon messze működő cserkészcsapatunk statisztikájából idézek: „Tíz év alatt csapatunkból 25 lány ment férjhez, ebből 22 magyarhoz.” Ez csak azért is szívetmelegető, mert család, magyar család nélkül nincs magyar cserkészmozgalom. Nem lehet. A cserkészet legkisebb egysége az őrs. Maga a család is — cserkész szemmel : őrs. Régebben úgy volt, hogy a családból csak egy cserkészkedett, rendszerint a férj, illetve apa és ezt a feleség elfogadta, eltűrte, mint amin úgyse lehet változtatni. Manapság mindinkább az a helyzet, hogy az asszonyok is tevékenyen bekapcsolódnak a cserkészmunkába és — ne haragudjanak a férfiak — néha értékesebben. Most vannak olyan cserkészcsapatok, ahol a férj vezeti a fiú- és a feleség a leánycserkészcsapatot. Van olyan helyzet is, amikor egy családból a fiú — immár felnőtt — vezeti a fiúcserkészcsapatot és nővére a leánycserkészcsapatot. Van olyan város, ahol az apa a fiú- és lánya a lánycserkészparancsnok. Aztán: ahol az anyós a lányparancsnok és a vő a fiúparancsnok ... — Simán utaztál? — Nem mondhatnám. Elutazáskor New Yorkban úgynevezett „szabad rezervációt” kértem, hogy visszafelé jövet arra a gépre szálihassak, amelyikre akarok. Ez sok esetben be is vált. Amikor élni akartam a jogommal — Buenos Airesben — közölték velem, hogy ebben a hónapban már nincs hely, mert az összes légijáratok kivontak egy csomó gépet a forgalomból. Nem volt Ínyemre, hogy a jövő hónapig várjak. Mentem Ponciustól Pilátusig, mindenki sajnálta, mindenki megmagyarázta a légijáratok új politikáját, hogyhát nem akarnak félig üres gépeket indítani, stb. Nem tehettek semmit. Végül is kénytelen voltam hazatelefonálni és New Yorkban a Pan American-nél dolgozó ismerőseim révén egy rezervációt szerezni... így kerültem haza, 6