Magyar Cserkész, 1975 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3-8. szám

Regös beszámoló Buenosból

Mint, mindenki tudja, az argentínai „Regös-csoport” kizárólag

cserkészekből alakult. Minden

egyes tagja valamelyik cserkészcsapathoz tartozik.

Elhatároztuk, hogy felélesztjük azt a magyar tánccsoportot, ami hosszú évekkel ezelőtt működött, de melynek minden tagja még magyar földön született. Mostani csoportunk kb. 80%-a argentin földön látott napvilágot, de szeretnénk megmutatni úgy a világnak, mint keservesen megszenvedett szüléinknek, hogy még így is magyarok vagyunk. Minden szülő megérdemli, hogy megmutassuk nekik: nem hiába kuliztak értünk, saját vérük vagyunk.

Minden elnyomott népnek van itt Együttese, mindegyik szíwellélekkel megmutatta ősei érzését táncban kifejezve. Rajtunk volt a sor, amikor az őszön megrendeztük a „Nemzetközi népi táncbemutatót”. A siker minden elképzelésünket felülmúlta.

Közvetlen ezután ajánlatot kaptunk Ruenos Aires egyik legnagyobb revue-színházától, hogy vegyünk részt a nemzetközi “népi ünnepélyen”, a „Colegio De La Salle”-ban rendezett ünnepségen.

Elsőnek mi szerepeltünk, a legifjabb magyarok: széktánccal. Viharos volt a fogadtatás. (Megérdemelték). Ezután jött a Háromugrós, és a Felsőtárkányi páros tánc.

Szünet után a magyar kórus, Domonkos Páter vezényletével. És a végén újból mi következtünk: pámatánc, székely csizmatánc, hátai üveges tánc. Végül arató jelenet. Követtek minket a skótok, ők nem olyan színesek, mint mi magyarok vagyunk. Az ukránokról mindenki tudja, hogy született akrobaták; falrengető sikerük volt. A lengyelek mind színekben, mind művészetben utolérhetetlenek.

Lovrics János Róbert, stj. regös titkár

Felső kép: az argentin cserkészbál-szépségkirálynö választás. A két alsó: a new yorki cserkészbál, a nyitópárok és a rendezőség.

19