Magyar Cserkész, 1975 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1975-03-01 / 3-8. szám
Virdgom-Virdgom... Pöttyömnyi kislány az erdőszéli tisztáson szélesre nyílt, nyúlánk fehér virágok közt. Szőke, széthulld a haja, piros az arca, a nyárutó lenge szellői hajtják körülötte a virágtengert, vele hajlik ő is, talán nem is hallja az odébb nyüzsgő tábor moraját; ami körülötte van - vele együtt - csupa ritmus, dal, költemény. Sztnyei-Merse Pál, , vagy tán Corbet megfesthette volna, csak az egész nagyok ecsetjére valO. Vékonyka karjával átölel sok-sok virágot, amennyit csak elér, arany haját lebegteti a hirtelen kerekedő szél, egyetlen virágcsokor. ő is virág. 12
/
