Magyar Cserkész, 1974 (25. évfolyam, 5-8. szám)

1974-05-01 / 5-8. szám

VK TISZTITÁBOR 1974 (FILLMORE) Istenem, nézd Sárika . . . pap­rikás csirke nokkcdlivel ... — hangzott nemrégen egy mélyről fakadt sóhaj a new yorki Má­sodik Avenue egyik ismert ma­gyar vendéglőjében. Aki így só­hajtozott, bizony messzi földről érkezett, Sao Paulóból. Előzőleg már bejártuk New York magyar negyedét és brazíliai vendégeink, akik — mondanom sem kell, hogy a fillmore-i tisztitáborra érkeztek — már túl voltak az első nagyobb mindenki magyarul beszél az ut­cán, üzletekben; hogy itt van magyar templom, stb. Máshol bizonv ilven nincs, hiszen a ma­gyar kolónia csekély számú és csak a nagyobb ünnepeken jön össze baráti találkozóra. A cserkészet megindulása, mely­ben úgy Dr. (Dénes) Tibornak mint (Hársi) Sárikának oroszlán­­része volt, nagy lépést jelentett azon az úton, hogy Sao Paulóban is közelebb kerüljön egymáshoz idegenbe szakadt nyolcadik tör­zsünk. Novák Judit komoly lendületben Tibor és Sárika azonban nem voltak egyedül, mások is gyüle­keztek akkor már Amerika kü­lönböző pontjain, hogy majd Fillmorcban találkozzunk. Szabó Csaba, akinek édesapja Teleki Pál belső munkatársa volt, ugyan­csak Brazíliából, heten (Gazsó Gáborné, Márton Gábor, Baltha­­zár István, Gyuris Attila, Fedor Aliz, Bodócsy Endrémé és Hor­váth Arnó) Venezuelából, a töb­biek pedig Amerókából (Avaku­­movits Ottó San Franciscóból, Jávorszky Miklós Los Angelesből) jöttek, hogy magukba szívják az „összes tiszti tudományokat” . . . Tábori mise a Sík Sándor cserkészpark fái alatt. meglepetéseken. Nekik egyenesen „megdöbbentő” volt, hogy itt magyar negved van és (majdnem) Tábornyítás, — a fü még jó magas, később letaposták. 5 A „bélűgyminiszter” (Dr. Vareska György).

Next

/
Oldalképek
Tartalom