Magyar Cserkész, 1974 (25. évfolyam, 5-8. szám)

1974-05-01 / 5-8. szám

ájulás? lábakat fel vagy le? mi­lyen a vérzés, melyik érből szökik ki a vér? elvérzel-e ha nem segít rajtad senki? Utána volt még egy állomásunk, Pétrusz nyúzott ben­nünket a balesetekkel, mint pl. ficam, lábtörés, orrvérzés. Szeren­csére ezt is túléltük. Már estele­dett, de a napnak még nem volt vége. Fát kellett gyűjtenünk az esti tábortűzhöz. Mikor ez is meg­volt, végre megint asztalhoz ül­hettünk. A vacsorát a fiúk főzték, mindenkinek nagyon ízlett. Per­sze lehet, hogy csak azért mert pokoli éhesek voltunk. A vacsorát tábortűz követte, aminek a fo­lyamán egy pár kiscscrkészt fel­avattunk, és egy egész kiscser­­készőrsöt felvettünk a cserkész­rajba. Tábortűz után éjjeli séta az erdőben; figyeltük a csillagos eget, megtanultunk teljes sötétségben hangtalanul járni az erdőben; ritka szép élmény volt. Vasárnap reggel torna, reggeli, egyéni próbáztatás volt a prog­ram. Beszélgettünk a kiilönpró­­bákról, gyakorlati hasznukról, stb. Ebéd után morze-gvakorlat volt, különböző játékok formájában. Nemsokára elérkezett a tábor­zárás ideje. A tábort imával és énekkel fejeztük be. Megérkeztek a szülők, bepakoltunk a kocsikba és indultunk haza. Györgyi A cuclikülönítmény Mi volt a nyári tanya? A kaliforniai magyar cserkészparancsnokok által ki­tűzött csataközpont. A parancs: tessék megnyerni a döntő csatát az amerikai kvázi-kulturába beolvadás elleni, az el­­puhulás — a szmog és beton — a ter­mészet lealacsonyítása — az istentaga­dó — emberi szeretetet nem ismerés elleni háborúban. Az ellenség — öt­től kilenc éves gyermekek. Uram Is­ten! Fűiig felfegyverezve indultak neki a vezetők. Hátizsákok, iránytűk, füzetek, bakkancsok, idegcsillapítók, színesceru­zák, izmos karok, égő szemek, vidám dalok és hasonló robbanó anyagokkal felszerelve álltak szemben a jó idegek­kel, bátorsággal dugott bicskával és daccal elökészült ellenséggel. Illatos fenyők között, katicabogaras selymes pázsiton, túróspalancsintával jóllakott gyomorral összecsapott a két had. Dúlt a harc napokig. Erzsi bá és Ottó bá vezetésével, kik az éjszakai órákban készítették a másnapi haditer­vét, haladtak előre a vezetők. Falvy Alice csatakiálltásai időnként vissza­verték az ellenséget. Marianne bá és Anikó bá alvezérek alattomos fegyver­rel — jó kedvvel és szeretettel ejtettek hadifoglyokat, kiket Inci néni vett ke­zelésbe és agymosást adott a magyar iskolában. A csata sokáig döntetlen maradt mert az ellenség misztikus módon éj­szakai pihenés nélkül (ilyenkor has­hajtóért vagy mamiért, vagy a hazai kiscica-kutyáért sírtak — ezeket az örök éber Judit bá kólintotta fejbe) reggelre új erővel folytatta hadjáratát. Viszont a harc vége felé kezdték be­adni a derekukat a kis katonák. Az állandó magyar szó és oktatás, a ba­rakk-szemle, a tisztelgés és sorbanállás ellen bírták a harcot. De mikor kirán­dulás, akadályverseny, medve, tábor­tűz, vicces játék, szeretetkör és egyéb ellen kellett harcolni — nem futotta az erőből. Ilyenkor rájött a kis had, hogy nem egymás ellen megy a háború, hanem egymás mellett. Mire az apró sereg viszont feladta a harcot és boldogan állt be hadifogoly­nak —- a vezetőség csapata félholtan terült el a kimerültségtől. Ez volt a tanya. Egy csata. Viszont nem adja fel a harcot és újabb takti­kával készül a jövő évi találkozóra a két had. Fóty Judit (Tárogató) SPORTHÍREK Az 1974-es, New Yorkban tartott amerikai vívóbajnokságon egyszerre három cserkészünk versenyzett. Vári Ági (41.1cscs.) a new bruns­­wicki Hungarian American Athletic Club tagjaként az elődöntőig ju­tott. Farkas Iza (4L lcscs.), egye­temi csapatának versenyzőjeként vett részt, az egyéniben az idén nem indult, mig tavaly a 19 éven aluliak korcsoportjában országos bajnokságot nyert. Kristó-Nagy El­­ka (38. leses.) pedig a passaici (N.J.) magyar református egyház csapatában három más magyar le­ánnyal versenyzett az évi bajnok­ságon. A Magtjar Cserkész ezúton gratulál a három versenyzőnek. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom