Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)

1973-05-01 / 5-6. szám

MELBOURNE A régi szép magyar szokásnak megfelelően ebben az évben is Húsvéthétfőn megindultak a legé­nyek, számszerint tizenheten, hogy meglocsolják a lányokat. Mivel több nagylány van, mint fiú, negy­ven helyen kopogtattak be. Mel­­bourneben a távolságok nagyok, így valamennyi kocsi négyszáz mérföldet futott, mire éjfélkor vé­gére értek a locsolásnak. A hasz­nált eszközök eléggé változatosak voltak. Kölnivizes kis üvegtől kezd­ve vödrökig és a kerti gumicsőig mindenféle öntözőszerszámot hasz­náltak. A lányok pedig kedden viszo­nozták a locsolást, habár olyan so­kat nem kellett az autóval hajtaniok, mint a fiúknak, Faith Éva csoport­jával azért 150 mérföldet megtett. Ők sem válogattak a locsoló esz­közökben sőt az egyik helyen egy legényt ruhástól dobtak bele a hideg vízzel telt fürdőkádba. —o— A csapatok avatással és cserkész­vacsorával egybekötve ünnepelték meg az Anyák Napját. Tíz új cser­készt és kilenc kiscserkészt avattak ez alkalommal. A rögtönzött mű­soron a következő lányok szaval­tak: Ács Erzsi (Édesanyámhoz), Kul­csár Vali (A királyfi három bánata), Szegi Éva (Édesanyám), Kökény őrs (Falu végén kurta korcsma), Ibolya őrs (Füstbe ment terv). A kiscserké­szek szavaló kórusa előadta Móra Ferenc „Köszöntő"-jét. Anyák Napjára a cserkészlányok főzték a vacsorát, hat lány, Kovássy Eszter irányításával százötven adag pörköltöt és töltött káposztát ké­szített. Más, hazulról hozott étele­ket is felszolgáltak (a fáradhatatlan Markovics Piroska néni szervezésé­ben)! Ez alkalommal rekord-telje­sítményt végeztünk: 280 szülő és cserkész vacsorájáról kellett gon­doskodni (ülőhely persze nem ju­tott mindenkinek, szidták is a Fenn­tartó Testület elnökét, Faith Feri bá't, az est rendezőjét: miért nem teremtett elő a melbournei magya­rok zsebéből egy nagyobb Magyar Házat). Vacsora után megszólalt a Rutt­­kay zenekar és öregje-fiatalja nagy­szerűen szórakozott. A sorsolásnál A Fillmore-i akadélyverseny; Torontói őrs. Szabó Gabi öv. számos magyaros mintájú és egyéb értékes tárgyat nyertek a szeren­csések. A jó hangulat mellett az est gyorsan eltelt és zárórakor hiá­ba énekelték „Ha nem tetszik a gazdának ,hogy mi itten mulatunk, vigye el a házát, de mi itten ma­radunk", az elavult törvények ér­telmében ragaszkodni kellett a záróra betartásához. Az est nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is jól sikerült: a cserké­szek Magyar Iskolája számára ren­delt tankönyvek egy részének árát sikerült előteremteni. —o— A melbournei cserkészek Anna-bálja: Rauch Károly vezetötiszt legényes nyi­­tócsárdása Ambrózy Pálné bálanyával. Diskuráló csoportok a new yorki közgyűlés szünetében. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom