Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1973-03-01 / 3-4. szám
Haj, szép cserkészélet! Én már egy jó ideje akartam tudni, hogyan kell nyakkendőgyűrűt fonni? Magamtól nem tudtam megcsinálni, addig, amíg Thoma Zsolt bácsi az egyik cserkész gyűlés alatt meg nem mutatta. Igaz, még most sem tudom én azt jól megcsinálni. Szentkirályi Gyuri, 12 éves Cleveland 14. sz. Görgey Artúr cs.cs. Damjanics János raj Vércse Örs Nemrégen a csapatunk egy akadályversenyen vett részt. Az anyagon átmentünk, bár gyengén. Mire jött az indulás napja, valahogyan elkészültünk. A táborba menve a buszon észrevettem, hogy a lányok nagyon jól betanultak mindent. A vizsgán a kezdetben minden nagyon jól ment, de később rájöttünk, hogy jobb lett volna ha egy kicsit jobban volna az anyagot, mert hovatovább egyre rosszabbul csináltunk mindent. Spruch Gábor, 12 éves Cleveland 14. sz. Görgey Artúr cs.cs. Balogh Ádám raj Amikor díszítettük a sátrunkat, egy akasztó-hurkot csomóztunk öszsze erős kötélből, felakasztottuk a sátor elé, s ráírtuk, hogy „PONTOZÓ FOGÓ”. Este, amikor őrséget álltunk, mindig azt hittük, hogy egy ember mászkál az erdőben. Igazában nem volt ott senki sem! Mikor az őrségállásnak vége volt, akkor a gázlámpa majdnem felrobbant (legalábbis mi azt hittük). Másnap reggel mosakodtunk és jó reggeli volt. Ettünk „frosted flakes”-t, kakaót, vajas és lekváros kenyeret. A táborból hazafelé Kulin Miki eltörte Fáik Miki tőrét, amikor dobta. Most Mikinek kell fizetnie két dollárt! Földesi József, 13 éves Cleveland 14. sz. Görgey Artúr cs.cs. Balogh Ádám raj Sas őrs Az 1971. évi táborban az én őrsömben a következők voltak: Verner Kornél, Miki (az őrsvezetőnk), a két Balassi gyerek, Miska és én. Mi értünk először a folyóhoz, ahol a táborhelyünk volt, s nekünk kellett azt a helyet a többiektől számháborúban megvédeni. Miki és Miska előre mentek kémlelődni. Én voltam a segéd-őrsvezető. Egyszerre csak halljuk, hogy számokat hívnak le. Rögtön tudtuk, itt az ellenség! Miska is jött gyorsan és azt kiabálta, hogy „jönnek, jönnek”! Ezután egy hosszú harc volt. Amikor én lejöttem, már csak két ellenség maradt. Mibelőlünk még négyen voltak. Az ellenség vesztett. Jaj! Jaj! Mi lettünk a győztesek, s így mi választhattuk ki a sátorhelyünket először. A sátorverés után úsztunk, játszottunk, aludtunk, ettünk. Hej ez volt az élet (a győzteseknek), mert nem kellett csinálnunk semmi mást csak amit akartunk. Este sok „cometot” (hulló csillag) láttunk. Bakk Elemér, 13 éves 14. sz. Görgey Artúr cs.cs. Damjanics János Raj Vércse őrs Az egyik cserkészvezető még régebben felbiztatta a leánycsapat egyik tagját, hogy írja le, mi az oka annak, hogy ő (és a vele hasonló korú fiúk és lányok) időnként fegyelmezetlenek. A válasz azutan eljutott a TÁROGATÓ szerkesztőségéhez, és a szerző engedélyével közöljük. (Mi is!) MIÉRT VAGYOK ROSSZ??? Először is én sohasem vagyok hibás, mikor bajba kerülök. Általában nagyon jó vagyok, mikor nem vagyok bajban, csak majdnem mindig bajban vagyok, de az sem az én hibám, mert igazából a barátaim a rosszak, és én jó vagyok. Csak párszor történik, hogy én vagyok hibás. Legtöbbször én csak jól akarom érezni magamat, és a végén bajba kerülök. De azért van olyan eset is amikor rossz akarok lenni — és azután rossz is vagyok. Legtöbbször amikor rossz vagyok, akkor nagyon jól érzem magam, csak mikor utána a felnőttek prédikálnak, akkor minden érdekesség elmegy, és utána sokáig szenved az ember. Úgyszólván soha sem vagyok nagy bajban, csak kicsiben, de abban majdnem mindig, bár legtöbbször csak kis butaság miatt. Ez az egész! Lőrinczy Zsuzsi San Francisco A legszebb öröm mégis csak a káröröm (Riedl Mária rajza). 10
