Magyar Cserkész, 1973 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1973-03-01 / 3-4. szám
Magyar Ezeregyéjszaka Október 30-án, 31-én és november elsején, a newyorki Magyar Cser. kész Szövetség Kulturális és Néprajzi Szakosztályának keretében a newyorki Magyar Házban népművészeti kiállítást rendeztek a cserkészek Cseh Tiborné. Hámos Ottóné és Tokay János gyűjtötték össze a hatalmas néprajzi anyagot newyorki, newjerseyii connesticuti és penn. sylvaniai magyaroktól. — „Magyar Ezeregyéjszaka” volt ennek a kiállításnak a neve. mert csillogó gazdagságában feltárult a magyar kultúra ősi mélysége, érett és nemes szépsége. Közel ezer népművészeti és történelmi értékű tárgy került be mutatásra, szakszerű és ízléses népi tájegységek is képviselve voltak a kiállításon. Kalotaszeget számos írásos párna, térítők, falvédők és faragványok kép viselték. Hatalmas anyag mutatta be a székely szálánvarrottasokat, a bu. zsáki geometrikus hímzéseket, az új keletű, de tavaszi vidámságú kalocsai hímzéseket. De ott csillogott a ma. tyó holmik pompája is, a szivárvány hét színében Különösen szépek és értékesek voltak az ősi típusú matyó hímzések, melyek fehér alapon tompa színekben készülnek, szemben a közismert matyó utánzatok fekete alapú selyem hímzéseivel. A palóc falvak hihetetlenül változatos minta-gazdagságát párnák, térítők, abroszok mutatták. Gazdag hímzéseken, pásztorholmikon láthat tűk a Kunság műremekeit. Gyönyörű faragásokkal jelentkezett Bakony Somogy, a Mátravidék és a tiszai tájak pásztormüvészete. Nehéz ilyen rövid beszámolóban elmondani mind azt, amit láttunk. A gyönyörű és mindentől különböző karádi párnát, a hargitai székely fekete kerámiát, az Alföld és a Tiszántúl fazekasmunkáit. butykosokat, cserepeket, korsókat, kancsókat, tálakat, a gyönyörű göcseji lepedőszél díszt, a baranyai halottaspárna hímzéseket, az ormánsági ruhadíszeket, a halasi csipkéket, a torontáli szőnyegeket, a székely és csángó háziszőtteseket, a népi ruhákat Hollókőről, Sióagárd ról, Kalotaszegről, a csizmákat, karikás ostorokat, bőrdíszmüveket, úri hímzéseket, remekbe faragott sakkokat, dobozokat, népi bútorokat, többszáz éves templomi hímzések re produkcióit, a párnát a barkók vi. dékéről, a nyitrai főkötődíszt, de ott láthattuk Torockó párnáit és térítőit, egy mosoni fali futót, hímzéseket a Garam vidékéről, valamint az Északkeleti Kárpátokból Érté. kés munkák képviselték a gazdag hagyományú magyar ötvösművészetet. Az erdélyi sarokban egy domborműves bronzlemez Háromszékről érkezett; Gábor Áron halálának 120 évfordulójára készítette egy ko. vásznai népművész tavaly. Néhány napra a magyar kultúra templomává változott a Magyar Ház A kiállítás legnagyobb meglepetése volt a New Yorkban és környékén élő népművészek (könyvelők, mérnökök, orvosnők, tervezők) mun káinak bemutatása. Itt láttuk a Ta. máskovits házaspár gyönyörű hímzéseit, melyeket a férfi tervez erede. ri népi motívumokból és felesége hímez, modern átszinezéssel. De itt voltak Kristó Nagy Kata cserkésztiszt remekművei is, húsvéti hímes. tojások, festett kerámia és műanyag és legfőképpen a gyönyörű kalocsai pfngálások Pándi György passaici faragványait állította ki dr. Duró Emma hímzéseivel jelentkezett. — Kálmán László, az NBC televízió osztályának technikusa, egy somo gyi faragójuhász dinasztia leszárma zottja. káprázatos szépségű magyar bútorfaragványait mutatta be Az ugyancsak őáltala készített karcolt húsvéti tojások — magyar mitoló. giai jelenetekkel és szimbólumokkal — a kiállítás legérdekesebb darabjai közé tartoztak. Ezekkel csak To. kay János karcolt és batikolt hímes tojásai és kalotaszegi stílusú, életfás faragványai vetekedtek. A kiállítás egyik fénypontja volt Láczay Etelka newyorki egyetemista leány illusztrált könyvének kézira. tos példánya, melyet egyetemi vizsgafeladatnak készített Etelka Arany János ..Rege a csodaszarvasról” című müvét írta meg rovásírással és az ábrákat a szálánvarrott hímzés grafikai utánzásával stilizálta. Mér. tani tisztaság, csodálatos plasztici. tás hatja át ezeket a rajzokat, melyekben a piros, fekete és a fehér lépcsőzetes térhatásokban jelentkeznek. Matisse érett technikájára emlékeztetve. A Magyar Cserkész Szövetség Kultúrális és Néprajzi Szakosztálya tervbevette ennek a műnek kiadását Felejthetetlen élményt jelentett ez a kiállítás a fiatalságnak — és minden magyarnak, aki meglátogat, ta De hasonló elragadtatással nyilatkoztak a külföldi vendégek is, amerikai művészek, politikusok. A kiállítás bibliofil ritkaságai között ott láthattunk egy Károli bibliát 1780-ból (Mikes Hanna grófnő családi gyűjteményéből!. Kriza Vad rózsáinak első kiadását 1863-ból, -Orbán Balázs székelyföld) mono gráfiáját 1870-ből.. Még oltár is volt a templomban — Saághy De-=ő ausztráliai népművész domborműves faragványa. — Ezt a mély népi ihletésű remekművet a cserkészet jubileumára készítette Saághy. Sao Pauloból egy cserkész, lány remek pásztorfaragványait lát. tűk Ugyancsak Braziliában és Fe. hérkuty Bálint festőművész, akinek egész művészete a magyar népi kultúrából táplálkozik. Fehérkuty Kalotaszegi Madonnája a kiállítás — egyik legszebb darabja volt. A Burg Kastl-i gimnáziumból tudományos szakszerűséggel összeállított táblák érkeztek A kiállítás ritkaságai között ott szerepeltek Teleki Pál. valamint a Mikes és Kóréh családok díszmagyarhoz való családi ékszerei, csattjai és ötvösmunkái, valamint Trianon alkalmából k-.szült fekete férfi díszmagyar és IV. Károly koronázásán viselt női díszruha. Ott láthattuk Tóth Mária nemes, hagyj csipkeverö művésznő es;pke. miniatűrjeit, amelyek a párizsi csipke világkiál'ításon aranyérmet nyer tek Dekovics Gyula gyűjteményé, bői valók ezek az értékes darabok, melyeknek párja jelenleg csak az angol királyi család birtokában található. (Délamerikai Magyar Újság) A ,,8-ik törzs” 8 kis reménysége (Platanos, Argentina)
