Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1972-05-01 / 5-6. szám
ARGENTINA A 39-es cscs őrsvezetői tábort rendezett júlus 20. és 27. között, Hefty László vezetésével. Amerikát Chászár Ede szövetségi társelnök képviselte. Az őrsvezetői tábor minden vonatkozásban kitűnő volt. A 11 fiú és 16 lány mindenképpen bebizonyította, hogy példás, jól felkészült őrsvezetők abor terveit beszélték meg és ők is nagyon élvezték a pereyrai portyát, az akadályversenyt, sőt kedvet kaptak egy külön kis számháborúra is. Az egyik vezető hölgy babérlevélgally takarásában kúszott előre, amikor az ellenfél táborából felordított valaki: — Ki az a marha azzal a faággal ?! Ez meglehetősen megrendíKép a ct|A öv. képző táborból karnak lenni. Külön is meg kell említeni, hogy “az északamerikai rendszerű” pontozás teljesen kimerítette a vezetőket, akik minden este 10-től éjfélig és még tovább is dolgoztak. Dehát valahogy túljutottak ezen is, úgyhogy a vezetők a segédtiszti tátette a babérlevél takarásában kúszó hölgyet, aki pillanatra elvesztette önuralmát, le is olvasták a számát, mire felállt és bemutatkozott: — Én vagyok ,a birka, beee....! A küzdő felek végül is lovagiasan megállapították, hogy sértés nem esett. BRAZÍLIA (Ez a hír sokáig bolyongott míg ideért, ideje már, hogy helyet kapjon a MCS-ben.) Csapatunk július 1. és 9. között alpesi környezetben,' a brazil Svájcban, Campos do Jordao-hoz közel, Sao Bento de Sapucai-n táborozott. Sajnos csak 16-an lehettünk ebben a csodálatos környezetben, ugyanis sokan visszariadtak a téli időjárástól. Pedig csak az utolsó éjszakán csúszott le a hőmérő higanyszála mínusz 4 fokra, amikor is a sátorban még a tea is megfagyott. Az összekapart zúzmarával már hógolyózni is lehetett volna. Az 1500 m. magasságban lévő táborhelyünket kristály vizű patak szelte át. Sok gondunk volt a tehenek miatt, mert részt akartak venni táborozásunkban. Tudniillik farmon voltunk, mindenféle állat közt. Viszont mindezért kárpótolt a lovaglás. A kígyók most nem “látogattak meg” bennünket, úgyhogy nyugalmas volt a táborozás. Két szép kirándulást tettünk. Az elsőt egy régi-régi rabszolgatemetőben, a másodikat pedig a környék legmagasabb csúcsára, a Pedra Bonitára (Szép Kő). Innen jócskán beláttunk két államba is, Minas Geraisba, no meg Sao Pauloba. Volt még sok szép élményünk mint a sportverseny, számháború, tűzrakásverseny és az őrsönkénti főzés. Szép volt minden! Cserkészi üdvözlettel: a 25. sz. Szent Imre cs. csapat tudósítója. NEW BRUNSWICK A brunswicki cserkészházban V.K. napot tartottunk. Szombat reggel érkeztek a távoli csapatok részvevői. New Yorkból, Passaicról, és Garfieldről érkeztek a vezetők. A V.K. nap kerete a Dunántúl volt. Kristó Kata (Passaicról való) sárközi népi mintákat mutatott be és mindenki élvezte a rajzolást. Fischer Viktor bá véleménykutatást tartott a magyar nyelvről, az M.Cs.-ről, és magyar könyvekről. Mindenkinek korgott a gyomra és már mindenki megette az otthonról hozott összenyomott szendvicsét. Ebéd után népi tánc volt, amit Vári Ida tanított a lányoknak, és Teszár Tomi a fiuknak. Mindenki élvezte. Ez után Cseh Tibor bá tanított egy szép, de nagyon nehéz balladát. Amint néztem az ott lévő fiatalok arcát, úgy vettem észre, hogy megszűnt a csapatok közötti hűvösség és igazán testvéreknek éreztük egymást. Lehet, hogy a vezetőség erről a hűvösségről nem tudott, de nekünk jól esett a változás. Schloder Miki tartott próbatáblázatról előadást. Ismét népitánc, következett, hogy el ne felejtsük, amit tanultunk. Mind ezután megérdemeltük a finom vacsorát amit az N.B. cserkészmamák készítettek. Miután mindenki jóllakott, vetített képes előadást tartott Tokay János bá (New York). Roppant érdekes volt a magyar népművészet története, Schloder Miki magyarországi felvételeivel fűszerezve. Szobai tábortűzzel végződött ez a remek nap, melynél különösen a N.Y.-iak számai tündököltek. Vasárnap reggel 7-kor volt az ébresztő és gyülekező, majd reggeli a cserkészházban. Persze, egyesek késtek és a 7 órából 9 lett. Féltízkor Istentiszteletekre ment a nép. Ebéd előtt Mauksch Kati meséket mondott. A finom ebéd elfogyasztása után népi játékokat játszottunk. A legnépszerűbb játék a “Révész Legény” volt. Vajon miért? Cseh Tibor bá kétségbeesve újra tanította a balladát mert már mindent elfelejtettünk.- 15 -TUMBLE
