Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1972-05-01 / 5-6. szám
! AMERIKAI KANADAI CSERKÉSZVEZETŐK EURÓPAI ÚTJA Amikor Münchenből egy meleg nyári napon elindult az első jól felpakolt autó Frankfurt felé, — nem tudta senki, mennyi kedves, vidám élményben lesz részünk heteken keresztül Európában ! Az európai magyar cserkészkerület meghívására 14 amerikaikanadai magyar Icserkészvezető érkezett (július 14-18 között) Európába, hogy egy nagy autóút keretében végiglátogatván az európai magyar cserkészcsapatok egy részét, — eljöjjenek az európai cserkészek pottensteini táborába! Liege mellett, a festői Ardennek egyik szép erdei nyaralójában gyülekeztünk napokon át várva valamennyi résztvevő megérkezését! Az elsők között érkezett Gyurkabá vezetésével Medgyessy Krisztina, Göcsei Rita, Koller Zsuzsa és Mátyás Tünde, — Torontóból —, Koréh lka pedig New Yorkból. A többiek: Teszár Tamás, Teszár Robi, Váry Ida (New Brunswick), Lehotay Ádám (Buffalo) Goda Marica, Nagy Laci (Cleveland) pár nap múlva követték őket, még Ormay Kuni (Toronto) és Lendvay Imre (New York) és Cseh Gyöngyi (Garfield) később csatlakoztak hozzájuk. Pár kedves, vidám nap után, amikor is Kosnisky Viktor Hegei egyetemi tanársegéd, régi cserkészvezető vendégei voltak Werisben, — indult el az öt kocsiból álló karaván Leuven felé, ahol a magyar kollégium, egyetem megtekintése volt az említésre méltó esemény. A két éjszakát az egyik ifjúsági házban töltöttek. Brüsszelben a Magyar Ház vendégeiként, a brüsszeli magyar mamák jóvoltából Salamon atya és Varga Jóska voltak a kalauzok. A belgák nemzeti ünnepe alkalmából, a feldíszített város, esti ünnepi kivilágítás adta meg a belga főváros hangulatát. Innen azután Párizs felé vezetett tovább az út. Hej, Párizs! Bizony nem könnyű öt kocsival végig rohangászni a francia autók ide-oda cikázó sorai között. No, de azért eljutottunk a párizsi Magyar Misszió házához ahol Ruzsik atya fogadott nagy örömmel bennünket, sok derék cserkészcsalád társaságában. A délutáni párizsi séta, az esti ünnepi vacsora volt a “bemelegítés”. Másnap azután történelmi emlékek, a hangulatos francia kocsmai ebéd, majd a délutáni városnézés és az esti kivilágított Párizs, hej, de szép volt! A lelkes párizsi csapattól, vendéglátóktól búcsúzva útunk tovább vitt a kis francia városkába Vesoulba. Itt a városka polgármestere vendégelt meg bennünket s örömmel mutatta meg a város nevezetességeit. Sajnos kevés időnk volt mindezekre mert nagyon kellett sietnünk, hogy estére Zürichbe érjünk! Baselon csak “átvágtatva” érkeztünk meg estére a szépfekvésű Zürichbe. A zürichi leánycsapat, — Golarits Gyöngyivel az élen —, nagy örömmel fogadott bennünket. I- gazán, a zürichi leányok mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat! Másnap vidám napra ébredtünk! Luzern ősi városába vezetett útunk! Itt Gyarmati László cserkésztiszt volt a vezetőnk... Vidám hangulatban tettük meg az utat s a szép városból gyönyörű úton — fogaskerekűvel értük el a schweizi havasok egyik legszebb hegyóriását a Pilátust! Ezek után a nagy élmények után a zürichi “öreg rókák” (magyar öregcserkészek) vacsorája volt az élmények vidám befejező állomása. Maradtunk volna még Zürichben, — ha időnk engedte volna! 26-án “hajnalban” indult tovább a társaság Ausztria felé! Konstanznál átkelve a bodeni tavon, nagyszerű utakon vágtattunk tovább hol német, hol osztrák területen. Salzburg érintésével Linzbe! Itt a linzi magyar cserkészcsapat uzsonnája adott új erőt a fiataloknak, s bár kedves volt a marasztalás, — nem volt vita: indulás tovább Bécsbe. Bécs! A {Folytatás a következő old.) •••••••••••••••••••••< Az észt és lett jubileumi tábort meglátogatták a pittsburghi cserkészek, Ligeti László vezetésével. A 60 éves jubileum alkalmából az ukrán tábort népes magyar küldöttség kereste fel és tolmácsolta a jókívánságokat. A küldöttséget az ügyvezető elnök vezette és ebben részt vettek az európai, ausztráliai vezetőtisztek.- 10 -