Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1972-03-01 / 3-4. szám

VISSZAPILLANTÓ NAPTÁR [Xj 1858-ban született Budán Hubay Jenő, a hegedűművész és zeneszerző. Zenei csodagyerek volt, Liszt Ferenc ajánlásával ment Párizsba. Mint sok ma­gyar tehetség, ő is először oda­kint, a legnagyobb nemzetközi versengésben szerzett magának hírt és nevet. Az újonnan alapí­tott Zeneakadémiára ment ha­za hegedűtanárnak. Hogy milyen munkát végzett mint zenepeda­gógus, világhírű tanítványok e­­gész sora mutatja: Szigeti József, Telmányi F.mil, Zathureczky Ede, Vecsey Ferenc. Daljátékai közül pedig a “Cremonai hege­dűs" volt az első ilyenfajta ma­gyar világsiker. [5^j 1913-ban halt meg Buda­pesten Vámbéry Ármin. A szü­letésétől sánta, koldusszegény dunaszerdahelyi gyerek rendkí­vüli nyelvtehetség volt. Dervis­nek álcázva állandó életvesze­delemben járta be a mai orosz Turkesztánt, Afganisztánt és a szomszédos vidékeket és ezeknek a tájaknak politikai szakértője is lett. Vámbéryt méltán tekin tik a turkológia, vagyis a török népek, elsősorban az addig alig hozzáférhető középázsiai török­­ség tudományos kutatása meg­alapítójának. Annyira megsze­rette ezt a szinte általa feltárt világot, hogy megpróbálta be­bizonyítani, a magyarok nem finn ugor, hanem török eredetű­ek. Ez volt életének nagy tudo­mányos tévedése, fx] 1345-ben követték el a ma­gyar történelem egyik legször­­nvűbb politikai gyilkosságát. Ekkor fojtották meg a Nápoly melletti Aversában Endrét, Nagy Lajos magyar király öccsét, Jo­hanna nápolyi királynő férjét. Az egyik ok a politika volt. Egy régebbi családi egyesség értei mében Endre elvette másodfokú unokanővérét, a nápolyi trón örökösét és kettőjüknek együtt kellett volna uralkodni. A fran­cia eredetű Anjou család délitá­liai ága azonban minden esz­közzel meg akarta akadályozni, hogy magyarországi rokonai meg­vethessék a lábukat Nápolyban. Erre nem láttak más módot, mint a gyilkosságot. Annál in­kább, mert a férjét lépten-nyo­mon csaló )ohanna is meg a­­kart szabadulni tőle. Mivel End­rét a nápolyiak szerették, az ösz­­szeesküvők vadászat ürügye alatt kicsalták őt Aversába és ott öl­ték meg. Mégpedig hurokkal, mert az a hír járta, hogy az é­­desanyjától kapott gyűrű varázs­ereje megvédi a vastól és méreg­től. A gyilkosság megtorlására és a magyar Anjouk nápolyi trónigényei biztosítására indí­totta Nagy Lajos sok pénzt és magyar vért emésztő itáliai had­járatait. .. Ha a gyilkosok és cinkosok, köztük maga Johanna királynő, végül el is vették bün­tetésüket, az egész nápolyi hó­dítás hiábavaló erőpazarlásnak bizonyult. Nagy Lajos maga is belátta, hogy se politikai érdek házasságokkal, se fegyverrel nem kötheti össze két távoleső és egy­másnak idegen ország sorsát, fx] 1705-ben a tanácskozó szé­­csényi országgyűlés megválasz­totta Rákóczi Ferencet Magyar­­ország vezérlő fejedelmévé. Rá­kóczi azt akarta, hogy a közaka­rat teljesen szabadon nyilvánul­jon meg. Ezért csak mint a fő­urak egyike jelent meg, de a gyűlés vezetését nem vette kezé­be. [Xj 1802-ben született Mono­kon Kossuth I.ajos. Mint min­den embernek, Kossuth Lajos­nak a gyermekkorában is igye­keztek lépten nyomon felfedez­ni a jövendő nagyság előjeleit. Az ilyen kedves legendáknál a­­zonban érdekesebbek számunkra a kortársak híradásai, amelyek már az önmagára eszmélt fia­talemberről szólnak. Kossuth­nak egész egyéniségét, helyét a magyar politikai életben és si­kereinek titkát talán legjobban Pulszky Ferenc jellemezte, akt 1834-35-ben ott volt Pozsonyban az országgyűlés ifjak sorában, fx] “A levegő is pesszimizmussal volt átitatva, csak két ember volt, aki nem mondott le a re­(Folyt, a 19. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom