Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1972-01-01 / 1-2. szám

december 6 - án meglátogatta a klinikát! Olyan nagy volt a Mikulás sikere, hogy minden szobába be kellett mennie. Sze­gény Mikulás! A végén a mű­tőbe is betévedt és rémülten távozott! December 23-án a londoni magyar Mindszenty Ház igaz­gatója Selmeczi István tárgyalt Gyurka bával a londoni magyar cserkészet újászervezése ügyé­ben. Hurrá! December 18 - án avatta fel Párizsban az ottani új magyar csapat első cserkészeit a kerü­let nevében dr. Vajay Szabolcs cserkésztiszt. Lelkes, kedves ün­nepség keretében, meghatódva vették át az újoncok a fogadal­mi emléklapot. A szervezés Tol­­dalagi Pál tj. érdeme. — To­vábbi sok sikert Párizsnak! A müncheniek “Nagykará­csony éccakája” címmel rendez­ték meg december 23-án ha­gyományos karácsonyi ünnepsé­güket a “Haus der Begegnung­ban”. Telt ház előtt, kedves keretben adták elő az ősi magyar kará­csonyi népi játékok gyöngysze­meit ... Az előadást vidám u­­zsonna fejezte be. A cserkészkerület jól sikerült “Pilis” télitáboráról külön is beszámoltunk. Itt csak annyit, hogy Szilveszter éjjelén szere­tettel emlékeztünk meg Mind­nyájatokról, — közel és távol­ban élő cserkésztestvéreinkről. És, hogy ne legyen munkában hiány: Graz jelentkezett! Csa­patot indítanak! Rajta hát, él­jen Gráz! TÉLI TÁBOR DÉL-TIROLBAN Ha a térképen sokáig kere­sed, — rátalálsz Kematenre. Kis falu a Zillertáli Alpok ol­dalában, égbenyúló nagy hegyek tövében. Itt, ezen a szép he­lyen tartották meg az európai magyar cserkészek 8 napos “Pi­lis” téli táborukat, hatvan résztvevővel. Hat országból, kedves, vidám társaság jött össze, hogy örömben, szeretet­ben töltse együtt a karácsonyi szünidő napjait. Napközben - délelőtt si - iskola, délután sza­bad síelés volt. Mig a besöté­­tedéstől játékok voltak és es­ti “szobai tábortüzek” gyúltak. Bizony, nehezen kerültek este ágyba a fiatalok, — olyan jól érezték magukat együtt. A tá-A bécsi Pázmáneum öreg fa­lai között régen hallatszott o­­lyan vidám kacagás, — mint a­­mikor a müncheni magyar cser­készek köszöntő küldöttsége o­­daérkezett. Mindszenty Józsefet, Magyar­­ország bíboros prímását kö­szöntötték a gyerekek, hogy ö­­römet, vidám perceket szerez­zenek a sokat szenvedett fő­papnak. A nagy szalonban felsorakoztak a küldöttség tagjai: kisbama­­ki Farkas Ferenc főcserkész, dr. Ádám János, Kölley György európai vezetőtiszt, továbbá a cserkészvezetők és cserkészek. A fiatalok meglepődve álltak meg a szalonban, mely akkor már reflektorok fényében ú­­szott: a német televízió mun­katársai lepték meg őket, hogy köszöntésüket felvegyék. Alig helyezkedett el a gye­reksereg, — mikor kinyílt a dolgozó szoba ajtaja s moso­lyogva megjelent a bíboros. Kedves bevezető ének után, a Főcserkész köszöntötte, tol­mácsolva a magyar cserkészek nagy családjának üdvözletét. Mindszenty bíboros úr válaszá­ban nagy elismeréssel emléke­zett a magyar cserkészet 25 éves munkájáról, a nagyszerű ered­ményekről amit a magyar fiatal­ság nevelése terén elért. Utána egy órás műsorban, ősi karácsonyi és újévi népi já­tékokat, énekeket, verseket ad­tak elő a cserkészleányok és cserkészfiúk. A bíboros úr bor parancsnoka Kölley Gyúr­­kabá kerületi vezetőtiszt volt,­­mig a sport és énektanítást a közkedvelt Schmidt Karcsibá vezette. A bucsúzás szomorú pillana­taiba, szeretettel szorították meg a fiatalok egymás kezét: Viszontlátásra a nyári táborban! meghatódva hallgatta, nézte őket. Végül három népi ruhába öl­tözött kislány kenyeret, bort és egy szép díszes gyertyát adott át a Bíboros úrnak, aki megál­dotta az ötven tagú küldött­séget és emléklapot osztva, bú­csúzott el. Másnap a Pázmáneum ká­polnájában délelőtt 9-kor a bíboros - prímás szentmisét mon­dott, resztvettek a küldöttség tagjai. Furulyák kíséretében csendültek fel a szebbnél szebb magyar egyházi énekek. A küldöttség vezetőit a Kar­dinális a Szentmise után reg­gelin látta vendégül s hossza­­san elbeszélgetett velük. Már délfelé jártunk, — mi­kor a müncheni autóbusz elin­dult a vidám kis vendégekkel hazafelé. Az egyik kísérő édesapa megjegyezte: életem legszebb emlékei közé tartozik ez a láto­gatás! Bizonyosan a cserkészek lel­kében is örök emlék marad. * És így számol be erről egy cserkész: A magyar bíboros prímás meghívására a müncheni ma­gyar cserkészek csoportja janu­ár 8-án Bécsbe utazott. Az a­­utóbusz 11 órakor indult. Kel­lemes út végén délután 3 óra­(Folytatás a 18.-ik oldalon.) látogatás a bíborosnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom