Magyar Cserkész, 1972 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1972-01-01 / 1-2. szám
sal szervezte meg az ausztráliai magyar cserkészetet. Rauch Károly nélkül nem volna ma magyar cserkészet Ausztráliában. És ha volna, nem olyan nagyszerű, mint most. Egyszer egy nyúl elment a cipészkutyához. — Mester úr, ugyan vegyen mértéket a lábamról, és csináljon nekem egy pár cipőt. Hideg van már nagyon. A cipészkutya meg is varrta a cipőt. A nyuszi elment érte és fölpróbálta. Mind a két cipőt fölhúzta, és csak ennyit mon dott: — Jó! — s azzal már vitte is a lába ki a műhelyből, be az erdőbe. Esze ágában sem volt fizetni. A kutya meg — uccú utána. És azóta is keresi, kergeti a nyulat, hogy megkapja tőle a cipőért járó pénzt. Mura - vidéki népmese Pistike ijedten hátrál egy hatalmas farkaskutya elől. — Ne félj! — bátorítja a kutya gazdája. — Nem bánt! Látod, hogy milyen barátságosan csóválja a farkát? Pistike szepegve válaszol: — Az igaz, hogy csóválja a farkát, de morog is hozzá, és én nem tudom, hogy melyik végének higgyek! Nincs szebb ma-dár, mint a lúd, Nem kell ne-ki gya-log-út, Tél-be, nyár-ba me-zít-láb, Ügy kí-mé-li a csiz-mát. (Járáshoz alkalmas mondóka.) — Anyu az udvarunkban pontosan tizenkét pocsolya van. — Anyuka pettyes a ribizli héja? — Tudtommal nem! — Akkor én megint katicabogarat ettem! — Hogyan fognak két öreg elefántot ? — Fognak két fiatalt, és megvárják, amíg megöregszenek. ★ Száll a ri-gó ra-kon-cá-ra, Cér-ná-ra, ci-ne-gé-re, Hess ki ma-dár a me-ző-re. Huss! A gyerek éktelenül bömbölve rohan a mamájához. — Mi van? — A papa egy képet akar felakasztani a falra, s a kalapáccsal ráütött az ujjára — zokog a kisfiú. — Te csacsi — simogatja meg az anyja —, azért még nem kell ilyen keservesen sírni. — Először én is nevettem! KÉT LURKÓ BESZÉLGET — Téged is meg szoktak pofozni, ha rossz vagy? — Kérdi az egyik. — Persze! — biggyeszti a száját a másik. — És ki adja a pofont, a papád vagy a mamád? — Aki éppen ráér...-K FÉLREÉRTÉS Egy európai politikus beszédet intézett az egyik afrikai törzs tagjaihoz. — Bizony mondom néktek, szeressük egymást. — Moolaguimbi! — ordítot ták a feketék. — A fehéreknek és a feketéknek össze kell tartaniuk! — Moolaguimbi! — ordította a tömeg. A politikus örült a sikernek és elégedettségéről szót ejtett a törzsfőnök előtt is. — örülök, hogy elégedett vagy — mondta a törzsfőnök, — de ha majd méssz el a teheneim mellett, vigyázz, hogy bele ne lépj a moolaguimbiba. * János — bácsi, — Ezt a szöget Szedje — kend ki — — 15 —
