Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-06-01 / 6. szám

A "MAGYAR CSERKÉSZ11 REGÖS ROVATA - Í968 JUNIUS - 14. SZÁM

Zoborvidéki magyarok

Nyitra városa mögött, a Nagy Fátra utolsó nyúlványaira pontot téve, sötétlik a Zobor hegy. Nevét a honfoglaló magyarok által legyőzött szláv vezérről kapta, aki itt kisérelte megállítani Huba és Kadosa vitézeit. A győzelmes magyarság ezután birtokába vette a széles folyóvölgy legelő mezőit, Nyitra várát megerősítette, és falvakat épitett a hegy körül. Ezek az árpádkori települések ma is megvannak és érdekes néprajzi szigetet képeznek a Nyitra megye magyarlakta részén már-már túleső északi peremvidéken.

A falunevek közül egyik-másik, mint pld. Csitár és Gerencsér, azonnal közismert népdalokat juttatnak eszünkbe. Azt pedig, hogy ezeket a népdalokat ma is éneklik, - nemcsak a "csitári hegyek alatt", hanem Magyarország minden vidékén, sőt cserkészetünk révén más világrészeken is, - Kodály Zoltán munkájának köszönhető.

Kodály korán felismerte, hogy népi kultúránkat leghívebben éppen az idegen nyelvzónákban élő magyar szigetek őrizték meg.

1905 nyarán, alig 23 esztendős korában, hátizsákkal a vállán, zsebében az óraadásból megtakarított néhány koronával,csakúgy gyalogosan megkezdte gyüjtőmunkáját. Sorra járta a Felföld magyarlakta tájait Nyitra, Bars, Gömör, Nógrád és Heves megyékben, majd Bartókkal a székely falvakat, a bukovinai csángó községeket.

A Zobor hegy vidékén doktorálásának évében, 1906-ban járt e-8-