Magyar Cserkész, 1968 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2-3. szám

Szembetűnő az északi part népi építkezése. Mig lent Somogybán az alföldi házak sövényfa­lu, sárral tapasztott, vagy vályog-rakásos é­­pitkezését követték, s hegyes északi part természetes építőanyaga a kő. Ez az építőanyag változato­sabb formákat engedélyez és igy alakulhatott ki az un."gá­doros" építkezés. A "gádor" szépen iveit, oszlopos, bolt­hajtásos tornác, melyből kü­­lön-külön nyilnak az ajtók a ház helyiségeibe. Ennek oka a konyhai tűzhely kéménytelensége ; a többi szobát ugyanis igy védték a füsttől, mely az ajtón tó­dult a szabados. A balatoni hegyvidék azonban leginkább kitűnő borairól hi­res. Ilyenkor a hegyek oldalába vágott pincék, présházak táján is megindul a munka. Megfejtik a tavasszal újra megmozduló bo­rokat. Egyik-másik présház valóságos kis néprajzi múzeumot rej­teget. Ami a faluban kiment a divatból, a használatból, az a présházba vándorolt. Itt lelhetjük a szépen faragott székeket,a hagyományos sarokpadokat kecskelábu asztallal, a régi boroskan - csókát, a falba épitett kis szekrénykét /falkászlit/, a zöld­­csempés kályhát és még sok egyebet. Nagyszombat éjszakáján vagy Husvétvasárnap hajnalán aztán az egész falu népe ereklyékkel, zászlókkal, egyházi énekszóval járja körül a földeket, szőlőket. Határjárást tartanak. A hit szerint a körüljárt területről a természet csapásai elmaradnak. Ekként a termést megoltalmazzák, és szép, bő aratásnak, szüret­nek örülhetnek. A tó délnyugati végénél, Keszthelytől délre maradt meg Magyarország egyetlen na­gyobb nádasa, a Kisbalaton. Ez az ingovány - mely ritka madár-állománya miatt ma ter­­mészetileg védett terület - választotta el egykoron a Somogyság nagy erdeit a Ba­­konytól. Erre vitt a szegénylegények és később a betyárok útja. Erre jártak a Ba­laton északi és déli partvidékét összekötő posta utón a kereskedők, vásárosok, urasá­­gok. Itt állt Zala és Somogy vármegyék sorompós, hajdúkkal őrzött vámháza. Szom­szédságában valaha csárda is volt. A bal­lada szerint itt ütött utolsó órája a hi­res dunántúli betyárnak, Nádi Jancsinak. Hogyan is énekelték? /folyt.12.old./- 9 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom